Lassan a helyükre kerülnek az utolsó kövek a Regéci Vár kápolnájának falában. A munka java hátravan, a vár közben nyitva van, látogatható — csak épp egyik sarkán épül.
Még néhány — pontosabban néhány száz — kisebb-nagyobb kő, és összeér a Várkápolna fala. Ez derül ki a vár építését követő Északvándorai Facebook-csoport friss bejegyzéséből, amely a munka állásáról számolt be Regéc Önkormányzat posztja alapján. Ami a falak lezárása után jön, az kevésbé fotogén: egy a tetőt megtartó vasbeton koszorú, amely a kész épületen nem lesz látható. Annak megszilárdulása után épül meg a tetőszerkezet, majd a belső szerkezetek.
A számok adják a léptéket. Az Öregtorony 2015-ös újjáépítésénél 1500 köbméter követ építettek be, plusz további 500-at a torony környezetében; a Reneszánsz Palota 2020–2021-es visszaépítése 1200 köbmétert fogyasztott el. A Várkápolna ennél kevesebbel is beéri — a falba kerülő kő mennyisége köbméterre most is meglesz, de a poszt szerint a Megrendelő ezúttal akár darabra is elkérheti a Kivitelezőtől. Aki építkezett már életében, az tudja, mennyi mindent elárul egy ilyen mondat a kivitelezésről.
Itt érdemes megállni egy vitánál, amely nem Regécről szól, de Regécet is érinti. A Nemzeti Várprogram keretében zajló várrekonstrukciók visszatérő kritikája, hogy a rejtett vasbeton szerkezetekre felrakott kőburkolat inkább újraépítés, mint a romok műemléki megőrzése — a legélesebb hangok szerint maga az eljárás, hogy a teherhordó rész beton, a kő pedig fedés, a műemlék lényegét sérti. A másik oldal érve, hogy állékony, bejárható, télen-nyáron használható épület enélkül nem volna. Hogy ez „szentségtörés”-e vagy a romok megmentésének egyetlen járható útja, azon a szakma évek óta nem jutott dűlőre. Regéc esetében a falazat látható része kő; a beton — egyelőre — a tetőt tartó, takart koszorúban jelenik meg. A diósgyőri váresetében ez az arányosság például nem látható.
A kápolnának, amely most épül, persze megvolt a maga középkori elődje. A vár 1300 körül emelkedett a Zempléni-hegység közepén, jó ideig királyi birtok volt, a 17. században a Rákócziak rezidenciája. Falai közt töltötte gyerekkora első éveit a kis II. Rákóczi Ferenc, innen tekintett ki Zrínyi Ilona. I. Lipót rendeletére Caprara generális 1686-ban leromboltatta, a köveit pedig a környékbeliek évszázadokon át hordták szét a saját házaikhoz. A helyreállítás a 120 lelkes Regéc önkormányzatának kezdeményezésére indult az 1990-es évek végén, és azóta sem állt le.
Aki most kilátogat, nem egy lezárt építkezésre érkezik. A vár belterületi látogatóközpontja 2015 óta fogadja a vendégeket — kiállítással, a vár történetét bemutató animációs filmmel, ajándékbolttal és presszóval —, fent pedig a négyszintes Öregtorony és a részben visszaépített palotaszárny is bejárható. A Várkápolna falai mellett dolgoznak, miközben a vár többi része megy tovább a maga rendjén.
Hogy mikorra lesz tető a kápolnán, az a koszorún, az időjáráson és a kőfaragókon múlik. Egyelőre az utolsó néhány száz kő van soron.
Ha fontosnak tartja a független helyi újságírást, most duplán segíthet. Az Aspektus+ programnak köszönhetően minden felajánlott forint mellé még egy érkezik. Itt támogathatja a Borsod24 adománygyűjtését.
