“Így vagy úgy, lassan véget ér egy korszak. Az elmúlt 16 évet nagyrészt a hagyományos médiarendszer feletti uralom megszerzése és a média foglyul ejtése jellemezte. Ma már a nyilvánosság egyre inkább az AI-ról, a hirdetési szabályok kijátszásáról és a kompromatokról szól, alighanem több régi médiamárka el is tűnik, bármi is történik áprilisban. Készítettünk egy idővonalat, amelyen látszódnak az elmúlt jó másfél évtized legfontosabb médiapolitikai eseményei, tanulságos ezt így egyben szemügyre venni” – írta a Mérték Médiaelemző Műhely, és mélyen egyetértünk velük.
Az elmúlt másfél évtizedben a magyar médiarendszer alapvető átalakuláson ment keresztül. A 2010 után meghozott jogszabályok, intézményi átszervezések, tulajdonosi változások és politikai konfliktusok jelentősen formálták a sajtó működési környezetét. Az alábbiakban időrendben tekintjük át a legfontosabb médiapolitikai eseményeket, amelyek meghatározták a magyar nyilvánosság szerkezetét.
A folyamat egyik első állomása 2010-ben volt, amikor létrejött a Médiatanács, amely a magyar médiafelügyeleti rendszer kulcsszereplőjévé vált. A következő évben, 2011-ben elfogadták az új médiatörvényeket, amelyek jelentősen átalakították a médiapiac szabályozási kereteit. A jogszabálycsomag nemzetközi vitákat is kiváltott, különösen az Európai Unió és több nemzetközi sajtószervezet részéről.
A következő években több olyan jogi és gazdasági lépés történt, amelyek közvetve vagy közvetlenül érintették a médiát. 2012-ben az új Polgári Törvénykönyv bevezette a sérelemdíj intézményét, amely a személyiségi jogi perek gyakorlatát változtatta meg. 2013-ban elfogadták a reklámadót, amely jelentős terheket rótt a médiavállalatokra. Ugyanebben az időszakban indult meg a digitális átállás is, amely technológiai szempontból alakította át a műsorszórás rendszerét.
2014-ben komoly visszhangot váltott ki az Origo főszerkesztőjének távozása, amely után a szerkesztőség jelentős része felmondott. A következő évben létrejött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, amely az állami kommunikációs és médiaköltések koordinációjáért felel. Ebben az időszakban szigorították az információszabadságra vonatkozó szabályokat is.
A magyar médiatörténet egyik legjelentősebb eseménye 2016-ban történt, amikor megszűnt a Népszabadság, az ország egyik legnagyobb múltú napilapja. Ugyanebben az évben került napvilágra a VS.hu finanszírozásával kapcsolatos botrány is. Ezek az ügyek komoly vitákat indítottak el a médiapiac átláthatóságáról és a szerkesztőségek függetlenségéről.
2017-ben újabb frekvenciaviták kerültek a figyelem középpontjába, például a Class FM pere, valamint a Retro Rádió indulása. A következő évben, 2018-ban létrejött a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), amelybe több száz kormánypárti médiatermék került. Ez a lépés a médiapiac koncentrációjának egyik legfontosabb állomásának számít.
2019-ben foglalták el az Index szerkesztőségét érintő konfliktusok a címlapokat, amelyek végül a szerkesztőség jelentős részének távozásához vezettek. A következő évben elfogadták az úgynevezett „fake news” törvényt, és ugyanebben az időszakban a Klubrádió elveszítette frekvenciáját.
2021-ben újabb nemzetközi visszhangot kiváltó ügy történt: a Pegasus-botrány, amely során kiderült, hogy újságírókat is érinthetett a kémszoftverrel végzett megfigyelés. Ugyanebben az évben megszavazták a sok vitát kiváltó, a közbeszédben „homofób törvényként” emlegetett jogszabályt is, amely médiatartalmakra vonatkozó korlátozásokat tartalmazott.
A következő években a médiapiac szerkezetét elsősorban tulajdonosi változások és politikai viták alakították. 2022-ben végleg megszűnt a Klubrádió földfelszíni frekvenciája, miközben folytatódott a médiakoncentráció a KESMA körül. 2023-ban a Vodafone magyarországi felvásárlása és több független szerkesztőséget érintő túlterheléses (DDoS) támadás került a hírekbe.
2024-ben létrejött a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek feladatai között a külföldi befolyás vizsgálata is szerepel. A következő időszakban az MCC médiapiaci szerepvállalása, valamint újabb tulajdonosi átrendeződések – például a Ringier-csoporthoz tartozó lapok felvásárlása – kerültek a figyelem középpontjába. A médiatörténeti folyamat egyik legfrissebb fejleménye pedig a Szabad Európa magyar szerkesztőségének bezárása.
A 2010 utáni időszak médiapolitikai eseményei jól mutatják, hogy a magyar médiarendszer folyamatos változásban van. A jogszabályi környezet, az intézményi struktúrák és a tulajdonosi viszonyok átalakulása egyaránt hatással volt arra, hogyan működnek a szerkesztőségek, és milyen feltételek között jut el az információ a nyilvánossághoz. A vita arról, hogy mindez miként befolyásolja a médiapluralizmust és a sajtószabadságot, ma is a magyar közélet egyik visszatérő kérdése.
Teljes terjedelmében itt tekinthető meg a grafika.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
