Az Eurostat friss adatai megsemmisítő képet festenek a magyar vidék gazdasági helyzetéről. Észak-Magyarország az Európai Unió tizenhat legkevésbé fejlett régiója közé tartozik, fejlettségi szintje pedig az uniós átlag mindössze 47 százalékán áll. A Miskolc és Eger térségét magában foglaló régió lemaradása olyan mértékű, hogy nemcsak Kelet-Szlovákia és Montenegró előzi meg, hanem számos török vidéki régió is.
Az európai statisztikai hivatal közel kétszázötven uniós régió fejlettségi és növekedési adatait dolgozta fel, amelyeket az egy főre jutó, vásárlóerő-paritásra igazított GDP alapján rangsorolt. A magyar régiók teljesítménye különösen gyenge: az Európai Unió húsz legkevésbé fejlett területe közül négy hazai, és ennél több régiót csak Görögország delegál erre a kétes dicsőségű listára.
Észak-Magyarország helyzete a legrosszabb a magyar területek között. A régió mögött az Európai Unión belül csupán három görög és három bolgár régió, valamint Franciaország tengerentúli területei találhatók. Mayotte és Francia Guyana fejlettsége az uniós átlag 30, illetve 42 százalékán van, míg a kontinensen bolgár és görög régiók 42-45 százalékos értékekkel számítanak a leginkább elmaradottnak.
A többi magyar vidéki régió sem ad okot az örömre. Dél-Dunántúl és Észak-Alföld éppen hogy eléri az uniós fejlettségi szint felét, míg Dél-Alföld ötvenkét százalékos eredménye szintén alulmúlja a környező országok vidéki körzeteit. Különösen aggasztó, hogy Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl 2000 óta az uniós átlag alatti GDP-növekedést produkált – az elmúlt negyedszázadban tehát nem tudtak felzárkózni.
Éles ellentétben áll mindezzel Budapest helyzete. A főváros az Európai Unió tizenegyedik legfejlettebb régiójának számít, az uniós átlag százhatvannyolc százalékán teljesítve. Ez a szint megközelíti olyan nagyvárosokét, mint Hamburg, Prága vagy Brüsszel, bár még mindig elmarad a top tízes Bukaresttől, amely száznyolcvannyolc százalékos értéket ért el.
A gazdasági dinamika sem ad okot bizakodásra. 2024-ben a hét magyarországi régió közül négyben csökkent a GDP, háromban stagnálás közeli helyzet alakult ki, és csak Budapesten volt szemmel látható bővülés. A recesszió különösen súlyosan érintette a Szeged központú Dél-Alföldet, ahol a visszaesés meghaladta a két százalékot. Emellett Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl teljesítménye is csökkent.
A vidéki Magyarország egyértelműen lejtmenetbe váltott az utóbbi években, összhangban a teljes magyar gazdaságban beálló stagnálással. A visszaesés elsősorban a nagy exportcégek termelésvisszafogásához köthető, bár az időszak elején a lakossági fogyasztás zsugorodása is szerepet játszott.
Hosszabb távon sem kedvezőbb a kép. A 2020 óta eltelt időszakot vizsgálva főleg a lengyel régiók fejlődése szembeötlő, míg a magyar területek egyike sem számít növekedési bajnoknak. Pest megye a felső húszas, Budapest a felső negyvenes rangsor aljára fér be, további három magyar régió a hatvanadik és a századik pozíció között található, kettő pedig a százhúszas listából is kiszorult. Ez azt jelenti, hogy az európai régiók közül Magyarország vidéki területei nemcsak a fejlettségi rangsorban maradnak le jelentősen, hanem a dinamikában sem tudtak előrelépni az elmúlt évtizedekben.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
