Az idei év különleges, háromszoros évfordulót hozott az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság számára.
Kétszáz évvel ezelőtt, 1825. július 1-jén Vass Imre, hazánk első igazi barlangi felfedezője túljutott a Baradla-barlang akkori végpontját jelentő Vaskapun, és feltárta a főág folytatását. Negyven éve alapították meg az Aggteleki Nemzeti Parkot, harminc évvel ezelőtt pedig az Aggteleki és Szlovák-karszt barlangjai felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára, egyetlen természeti világörökségként.
A jubileumi évfordulók alkalmából rendezett ünnepi eseményen az Edelényi Kastélysziget dísztermében Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára hangsúlyozta a terület egyedülálló jelentőségét. Mint elmondta, amikor Vass Imrét elkezdte foglalkoztatni a Baradla-barlang kutatásának gondolata, már akkor felmerült benne, hogy ezzel mind a barlangot, mind hazáját nevezetesebbé teheti.
Vass Imre nemcsak feltárta a barlang folytatását, hanem térképet és részletes leírást is készített, amely 1831-ben nyomtatásban is megjelent. Ez a mű lett a hazai barlangkutatás első tudományos értékű monográfiája. Az emlékév kapcsán Székely Kinga tollából életrajzi könyv született Vass Imréről, és az ünnepségen bemutatták a Mélység vándora című filmet, amely a kétszáz évvel ezelőtt történt felfedezés történetét meséli el.
A barlangok védelme érdekében 1985. január 1-jén megalapították az Aggteleki Nemzeti Parkot, mivel a jó állapot fenntartása gyakran csak aktív természetvédelmi kezelés és gyakorlati beavatkozások révén valósítható meg. Azóta folyamatos fejlesztések valósultak meg az igazgatóság területén. 2014 és 2021 között hét KEHOP és három Interreg projekt teljesült 4,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból. A korszerűsítések jelenleg is folytatódnak, új KEHOP Plusz programok indultak el 3,3 milliárd forint értékben.
A következő nagy lépés 1995. december 6-án történt, amikor az Aggteleki és Szlovák-karszt barlangjai közösen megkapták a világörökségi címet. A helyszín azért egyedülálló, mert viszonylag kis területen sokféle barlangtípus van jelen: a klasszikus hideg vizes barlangoktól kezdve, a függőleges aknabarlangokon keresztül a hidrotermális barlangokig. Történelmi és kulturális jelentőségük is komoly, több mint harminc barlangban találták már meg őskori kultúrák nyomait. A legnevezetesebbek régészeti lelőhely a Baradla-Domica-barlangrendszer, amelyet vízgyűjtő területével együtt 2001-ben a Ramsari Egyezmény hatálya alá is helyeztek.
Az elmúlt évtizedben jelentősen megnövekedett Magyarország ismert barlangjainak száma. Mintegy 4200 barlang található az Országos Barlangnyilvántartásban, és az előző évben a nagyközönség számára kiépített barlangokat közel 500 ezren keresték fel. Jelenleg több mint harminc barlangi bemutatóhely üzemel az országban. A leghosszabb a budapesti Pál-völgyi, a legmélyebb a bükki Bányász, a legismertebb pedig az évszázadok óta látogatott aggteleki Baradla-barlang. Különböző uniós pályázatok köszönhetően mintegy 160 barlangban és 15 természetvédelmi szempontból jelentős bányavágatban történt állagmegóvó, illetve rekonstrukciós beavatkozás.
A jubileumi rendezvény végén az államtitkár Vass Imre-érmet adott át a felfedező ükunokájának, és megköszönte a kutatóknak, természetvédőknek, idegenvezetőknek, helyieknek és döntéshozóknak a páratlan természeti értékek fennmaradásához szükséges áldozatos munkáját.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
