Szeptember első szerdájának esti óráiban több helyen is megfigyelhető volt Borsod megyében a villámoknak egy kevésbé ismert fajtája. Az ilyen égi jelenségek során a villám nem csapódik a földbe, csak a felhők között cikázik, különös megvilágítást adva ezzel a fellegeknek. Néhányunkat elkápráztat ez a látvány, míg másokban borzongást kelt, illetve akadnak olyanok is, akik egyszerre éreznek bűvöletet és félelmet. Egy biztos, a villámok még napjainkban is a rejtélyesség kifogyhatatlan forrásai, és a jelek szerint a helyiek fantáziáját is megmozgatják, hiszen elég sokan készítettek róluk videót a szerdai este folyamán.
A villám a természet egyik leglátványosabb és legveszélyesebb jelensége. Lényege egy hatalmas erejű elektromos kisülés, amely két különböző töltésű régió között játszódik le. Ez leggyakrabban zivatarfelhőkben, felhők között vagy a felhő és a talaj között történik. A felhők belsejében a jégkristályok és jégdarabkák ütközése okozza a töltések szétválását, majd a feszültségkülönbség kisülést idéz elő. A villámcsatornában a levegő rövid időre rendkívül felhevül, ennek lökéshullámát halljuk mennydörgésként.
A Földön minden másodpercben átlagosan több tucat villám keletkezik, évente pedig közel másfél milliárd. Meglepő, de a legtöbb villámlás a felhők között zajlik, a felhő és a talaj közötti kisülések pedig csak kisebb részét teszik ki az összes villámnak, de ezek jelentik a legnagyobb veszélyt az emberre.
Az elmúlt években műholdaknak köszönhetően rendkívüli rekordokat is megfigyeltek. A leghosszabb ismert villám több mint 800 kilométer hosszan húzódott végig az Egyesült Államok felett, míg a leghosszabb ideig tartó villanás több mint 17 másodpercig világította be az eget Dél-Amerikában.
A villám azonban nem mindig közvetlenül a vihar közepén csap le. Előfordul, hogy kilométerekkel a zivatarfelhő peremén, akár tisztának tűnő ég alatt is bekövetkezik a kisülés. Ezért különösen fontos, hogy már a mennydörgés első hangjára menedéket keressünk.
A távolságot egyszerűen megbecsülhetjük, ha megszámoljuk a villanás és a dörgés között eltelt másodperceket, majd elosztjuk hárommal. Így nagyjából megkapjuk a villám kilométerben mért távolságát. (Gyermekkorban a legtöbben biztosan játszottunk is ilyet, miközben nem is sejtettük, hogy ez a módszer valójában több mint puszta szórakozás.)
Magyarázat:
/Mivel a fény gyakorlatilag azonnal elér hozzánk, a késlekedést a hang lassabb terjedése okozza. A hang kb. 343 métert tesz meg másodpercenként, így a távolság kiszámítható a következő egyszerű képlettel: távolság (km) = eltelt másodpercek × 0,343. Ez azt jelenti, hogy ha például 3 másodperc telik el a villanás és a dörgés között, a villám körülbelül 1 kilométerre csapott le. A hétköznapokban gyakran használják a leegyszerűsített szabályt is: másodpercek ÷ 3 ≈ kilométer, amely elég pontos ahhoz, hogy gyorsan megbecsüljük, milyen messze van a villám./
A zivatarok felett a magas légkörben különleges fényjelenségek is megfigyelhetők. Ilyenek a „vörös lidércek”, a „kék nyalábok” és az úgynevezett „elfek”, amelyek csak rövid ideig láthatók, és a legerősebb villámok váltják ki őket. Ezeket leginkább repülőgépekről vagy űrből lehet megfigyelni, és az utóbbi időben az űrhajósok felvételei számos ritka eseményt dokumentáltak.
Mindent összevetve a villám egyszerre lenyűgöző és félelmetes természeti jelenség. A tudományos kutatásoknak köszönhetően ma már egyre többet tudunk róla, de a legfontosabb, amit érdemes megjegyezni, ha dörög, menjünk be, és maradjunk biztonságban legalább fél órán át az utolsó mennydörgés után.
Fotók: Időkép/ Vass Beáta, Gulyás Bea, Péli Gyula, Kormány Szabina
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
