Az apró rovarokkal kapcsolatban számos téves információ terjedt el a közbeszédben. A kullancsok az emberekre és a házikedvencekre nézve egyaránt komoly kockázatot jelenthetnek, különösen akkor, ha hiedelmekre hagyatkozunk a megelőzést és a kezelést illetően. Cikkünkben hasznos információkkal igyekszünk segíteni az olvasót a kullancsok elleni védekezésben.
A kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Hazánkban mintegy kéttucat fajuk honos, amelyek közül humán szempontból legfontosabb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus).
A közönséges kullancs hazánkban legnagyobb számban az erdőkben (pl. gazdag aljnövényzetű gyertyános-tölgyesekben), valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordul elő. Itt a legkisebb a hő- és páratartalom-ingadozás (amely a kiszáradásra rendkívül érzékeny faj szempontjából kulcsfontosságú), valamint a legtöbb potenciális gazdaállat (különféle erdei emlősök, madarak) is itt található. Azonban városi környezetben is előfordul, különösen az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb területeken, így parkokban és családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken és a települések határában. A kertekbe a háziállatok, elsősorban a kutyák (macskák), különböző madarak és vadon élő kisemlősök révén kerül be. Elsősorban április-május-júniusban és szeptemberben aktív.
Bár az interneten és a szakirodalomban rengeteg információ megtalálható a kullancsokról, azért a világhálón is számos helytelen információval találkozhatunk. Az alábbiakban felsoroljuk a hét legelterjedtebb tévhitet ezekről az állatokról.
1. Csak nyáron kell odafigyelnünk a kullancsokra
Nyáron sokkal több forrásból hallhatjuk, hogy oda kell figyelnünk a kullancsokra, ez azonban nem azt jelenti, hogy kizárólag nyáron jelenthetnek veszélyt. A kullancsok legnagyobb ellensége a hosszú, kemény fagy, a klímaváltozás miatt viszont egyre enyhébbek a telek, így a kullancsok sem pusztulnak el olyan könnyen. Ha a kullancspopulációk nagyobb létszámban átvészelik a teleket, egyedszámuk növekedhet. Mindemellett pedig a hamarabb érkező tavasz és elhúzódó nyár is csalóka lehet, ezekben az időszakokban is kullancsveszélynek lehetünk kitéve. Ugyanez vonatkozik a napszakokra is, a kullancsok napszaktól függetlenül támadnak.
2. Az FSME-vírus* fertőzés csak kullancsok által kapható el
Az FSME-vírus a vírusos agyvelőgyulladás, azaz kullancsencephalitis kórokozója. Az FSME-vírus állatról emberre terjed és általában kullancscsípéssel, pontosabban a vörös hasú közönséges kullancs (Ixodes ricinus) csípésével terjed. A kullancs, mint „vektor” fertőzött állatról emberre közvetíti a vírust. Fontos azonban tudni, hogy például fertőzött kecskék, juhok, tehenek pasztörizálatlan tejének, valamint az abból készült sajtnak a fogyasztásával is el lehet kapni a fertőzést.
3. Kullancsokkal csak kirándulás során találkozhatunk
Nem igaz, hogy a kullancsok csak erdős, mezős területeken, kirándulóhelyeken fordulnak elő. A városi környezetben is megtalálhatóak. Így ott is ugyanúgy veszélynek lehetünk kitéve. Városi parkokban, játszótereken, füves, bokros strandokon is előfordulhatnak kullancsok. Ha pedig háziállatunk van, különösen kell figyelnünk, hiszen a háziállat az otthonunkba is behozhatja a kullancsot.
4. A kullancsok csak fáról kerülhetnek rá az emberre
Sokan úgy gondolják, hogy csak fák közelében vannak veszélynek kitéve, ugyanis a kullancsok a fákról ugranak az emberre, állatra. Ez nem igaz. Valójában a kullancsok nem tudnak ugrani és nem túl gyakran fordulnak elő 1,5 méternél magasabb helyeken. A kullancsok a kilélegzett szén-dioxidot, a testhőmérsékletet, a mozgás keltette rezgéseket érzékelik, így kapaszkodnak rá áldozatuk lábára a fűszálakról, levelekről.
5. Minden kullancscsípés betegséget okoz
Nem a kullancs csípése okozza a megbetegedést, hanem a kullancsok által hordozott kórokozók. Ebből következik, hogy csak fertőzött kullancs csípése okozhat fertőzést, de attól is függ, hogy mennyi ideig volt bennünk a kullancs. Hazánkban a két legfontosabb emberre veszélyes kullancsok által terjesztett betegség az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás és a Lyme-kór. Mindkettőt a közönséges kullancs terjesztheti.
A Lyme-kór esetében jellemző, de nem minden esetben tapasztalható tünet, viszont a bőrön a csípés helyén megjelenő kokárdaszerű, ún. Lyme-folt (erythema migrans, terjedő bőrpír), a széli részén lassan terjed, és átmérője idővel akár az 5–10 cm-t is elérheti, valamint az erős, égető érzés az ízületeknél.
Ha a kokárdaszerű foltnak nem tulajdonítanak jelentőséget, akkor az orvosok csak nagy nehezen ismerik fel, mert viszonylag ritka, és a többi tünete alapján könnyen félrediagnosztizálható.
Jellemző tünetei még a feltűnő fáradékonyság, étvágycsökkenés, görcsök. A hosszabb ideig fennálló betegség krónikussá válhat, szövődményként szívritmuszavart okozó szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideg- és ízületi (többnyire térdízületi) gyulladás lehet a következménye.
6. Kullancscsípés ellen nem létezik védőoltás
A kullancscsípés ellen valóban nem létezik védőoltás, de a kullancs által terjesztett fertőzések közül az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás ellen hazánkban is elérhetőek védőoltások. Ez azért is fontos, mert a kialakult betegséget sem vírus ellenes gyógyszerrel, sem antibiotikummal nem lehet gyógyítani. A védettséget 3 alapoltással lehet felállítani, majd emlékeztető oltások szükségesek megfelelő időszakonként. A védettség legkorábban a második oltást követő 14 nap múlva alakul ki.
A védőoltásokról háziorvosánál érdeklődhet. Ideális a kora tavasszal megkezdett oltásrend.
Fontos tudni, hogy a védőoltás nem a kullancscsípést, hanem a csípés következtében kialakuló betegséget előzi meg.
7. Kullancscsípés esetén ajánlatos antibiotikumot szedni?
Kullancscsípést követően tünetek hiányában antibiotikum szedése nem javasolt.
Viszont a kullancs korai eltávolításával jelentősen csökkenthető a betegség kockázata (a kockázat nő, ha 24 órán túl történik az eltávolítás).
Figyeljen a betegség korai jeleinek/tüneteinek esetleges jelentkezésére. Ha bármilyen rendellenességet tapasztal (a csípés helyén jelentkező és terjedő bőrpír, influenzaszerű tünetek, fejfájás stb.), konzultáljon orvosával!
Fotók: Google, patikaplus.hu
Forrás: Wikipédia
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
