A KSH közzétette a 2024-es évre vonatkozó népességfogyás területi adatait. A számok sokkolóak, országos szinten soha nem csökkent még ilyen ütemben a népesség, mint tavaly, ezen belül pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az egyik legrosszabb a helyzet.
Az ezredforduló óta gyűjtött adatok szerint sosem volt akkora a magyarországi népességfogyás, mint tavaly, az előzetes adat szerint tavaly 45 100 fővel csökkent Magyarországon a népesség, ami nagyságrendileg azonos, de hajszálnyival meghaladja az eddigi legmagasabb népességfogyást, a 2013-ban regisztrált 45 033 főt.
Ha a népességarányos adatok nézzük, a helyzet mindössze Pest és Hajdú-Bihar megyében, illetve Budapesten nem aggasztó. Előbbiben nőtt a népesség, utóbbi kettőben stagnálás közeli, 1 ezrelék alatti volt a csökkenés. A következő legjobb mutató, Fejér megyéé már meghaladta a 2 ezreléket.
A másik végletet az az öt megye jelenti, ahol az úgynevezett tényleges népességfogyás meghaladta az 1 százalékot. A legsokkolóbb a helyzet Békésben, ahol az ezer lakosra jutó népességfogyás 12,3 volt. Békést szorosan követi Borsod-Abaúj-Zemplén megye, itt is meghaladta ez a mutató a 11 ezreléket, míg Zala, Vas és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 10-11 ezrelék között alakult. Borsodban csaknem 7000-rel csökkent a lakosok száma tavaly, Szabolcsban, Békésben és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3700-3900-zal.
Ha a megyek népességfogyásának okait nézzük, akkor ki kell emelni, hogy a születések száma mindenhol elmaradt a halálozásokétól. Az így adódó természetes fogyás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb, 2,6 ezrelékes, míg a legmagasabb, 9,5 ezrelékes értéket Békés megyében rögzítették.
A legmagasabb halálozási rátát is Békésben láthatjuk, itt ezer lakosra 16,8 haláleset jutott, míg a legkedvezőbb, 11,2-es értéket Pest megyében láthatjuk.
A belföldi vándorlásnak Budapest és 7 megye a nyertese, míg 12 megyében ez is fokozta a népességcsökkenést. Lakosságarányosan a legtöbben Pest megyébe költöztek (4,9 fő ezer lakosonként), az utána következő Győr-Moson-Sopron megyében 4, míg Fejérben 3,2 ezrelékes volt ez a mutató. A főváros népességét 3150-nel növelte a belföldi vándorlás, ami 1,9 ezreléknek felelt meg, míg Budapest és Pest lakosságát együttesen csaknem tízezerrel.
Az országon belüli elvándorlás Szabolcsot és Borsodot sújtja leginkább, itt 7 és 6,4 ezrelékes volt ez a mutató tavaly.
A nemzetközi vándorlás néhány megyében javított a helyzeten, ez leginkább Hajdú-Bihar megyében volt kiemelkedő (6 ezrelék), a második legmagasabb, jóval elmaradva az elsőtől, Csongrád megye lett 3 ezrelékes értékkel. A legnagyobb nemzetközi elvándorlást az ország nyugati részén tapasztalhatjuk, Vas megyében 4,9 ezrelékkel, Győr-Moson-Sopronban 3,7 ezrelékkel, míg Komárom-Esztergom megyében 3,5 ezrelékkel csökkentette a népességet. Feltehetően a legtöbben Ausztria felé vették az irányt.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
Forrás:444.hu
