„Szocreál betonfal” – bemutatkoznak a Molnár Péter által lesajnált művészek

Megosztás

Az elmúlt hetekben a csapból is a Csengey-kert vitatott ügye folyt Miskolcon és az sem kerülte el a helyiek figyelmét, hogy Molnár Péter, a város KDNP-s frakcióvezetője meglehetősen lealacsonyító módon nyilatkozott az udvar kerítését díszítő képzőművészeti alkotásokról. Annak ellenére, hogy a politikus a Köznevelési, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke, nyilvánvalóan nem sok információval rendelkezett arról, hogy kik és milyen körülmények között készítették ezeket a műveket. Ezért most a Borsod24 szerkesztősége a képviselő figyelmébe ajánlja a „festéssel csinosítgatott szocreál betonfal” valódi történetét.

Kezdjük az elején! A Csengey Gusztáv utca 10. szám alatt található udvarrész sokáig valódi tájsebként éktelenkedett Miskolc belvárosában, egészen a „kert” 2023 júniusában lezajlott átadásáig. Ettől a pillanattól kezdve ugyanis az első, életet adó, mély lélegzet után hamar lüktető kulturális helyszínné nőtte ki magát. Önálló és kiegészítő rendezvények sora talált itt otthonra, a helyiek és az ide látogatók legnagyobb örömére, köztük a több alkalommal is megrendezett Hangszínhely Fesztivállal.

Ennek a beszédes elnevezésű rendezvénynek a különlegessége az volt, hogy a zenei és a vizuális művészeti értékeket igyekezett egymáshoz közelíteni, valamint fókuszba helyezni. Az eseményre látogató közönség, így első kézből tapasztalhatja meg, hogyan képesek inspirálódni egymás alkotásaiból a különböző műfajt képviselő művészek.

Ezt a fesztivált háromszor is megrendezték Miskolcon, melynek két alkalommal a Csengey-kert adott otthont, és amelynek keretében elérkeztek a megyeszékhelyre azok az alkotók is, akik egyedi és színes műveikkel vibráló vizuális élményt varázsoltak az udvart elhatároló szürke betonelemekből.

Nagy T. Katalin művészettörténész, aki egyben a rendezvény ötletgazdája és szakmai vezetője, lapunknak elmondta, hogy a fesztiválok alkalmával 70 művész dolgozott az eddig 80 megfestett betonelemen, és újabb 80 vár még arra, hogy az elismert alkotók keze által válhasson a város maradandó kulturális értékévé. Hozzátette, hogy véleménye szerint egy kerítést nem lehet a „szocreál” jelzővel illetni, mert ez a megfogalmazás ebben az értelemben semmiképp nem állja meg a helyét.

Nagy T. Katalin művészettörténész, a rendezvény ötletgazdája (a Minap képe)

Az esemény kurátora arról is mesélt a Borsod24-nek, hogy a kerítésen található „public art kortárs kiállítás” készítői mindannyian elismert művészeknek számítanak a szakmában, és akad köztük nem egy olyan, aki a Munkácsy Mihály-díjat is magáénak tudhatja. A teljesség igénye nélkül, íme, néhány olyan meghatározó képzőművész, aki a Csengey-kert kerítésén dolgozott a fesztiválok keretében.

Seres László Miskolcon élő festőművész élete jelentős időszakait töltötte USA-ban és Indiában, művészete legnagyobb részben azonban Miskolchoz kötődik. Munkássága az 1960-as években indult. Képeiből rengeteget megvásároltak a 2008-as MissionArt kiállításon, egyikük akkor másfél millió forintért kelt el. Ugyanez a festmény egy Kieselbach árverésen 5 500 000 forintos leütési árat ért el. A 2008-as budapesti kiállításon ott kapott kritikák pedig alaposan felmagasztalták az akkor kiállított műveket.

Seres László, Akvarell 1978

Gaál József, Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus, szobrász, művészeti író, egyetemi docens egykoron a salgótarjáni és a makói művésztelepeken dolgozott, rendszeresen állítja ki műveit főiskolás kora óta. 1983 óta kiállító művész, 1987-1993 közt Ferenczy István rajzkörben tanított, 1993 óta tanít a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, 1993-1996 közt a Vizuális Nevelés Tanszéken, 1996 óta a Festő Tanszéken, közben 1999-2005 közt a Zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskolában festő tanár. A festészet mellett grafikával, szobrászattal és írással is foglalkozik: szépirodalmi és művészetkritikai jellegű munkákat publikál.

Gaál József Corpus Hystericum I.

Máger Ágnes miskolci festőművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának tagja, Miskolc díszpolgára. 1972-ben megkapta a hároméves Derkovits-ösztöndíjat, majd 1974-ben Miskolc város ösztöndíját is elnyerte. Továbbra is szorgalmas résztvevője volt a kiállításoknak, ahol már a díjak is megjelentek: 1974-ben díjat kapott a Tavaszi Tárlaton és a Téli Tárlaton, a Fiatal Művészek Stúdiójának kiállításain pedig KISZ nívódíjat kapott, 1978-ban a hatvani Tájképfestészeti Biennále ezüstdiplomáját kapta, Bytomban (Lengyelország) pedig szakszervezeti díjat nyert. Irodalmi illusztrációkat is készített (Ady, Csokonai, Krúdy), amelyeket, Miskolcon, Budapesten, Csurgón, Nyíregyházán és más helyeken mutatott be.

Máger Ágnes, Ádám Éva (olaj, vászon)

Lévay Jenő Munkácsy Mihály-díjas elismert magyar képzőművész, grafikus munkái szerepelnek több közgyűjteményben is: (Magyar Nemzeti Galéria, Budapesti Történeti Múzeum, Művelődési Minisztérium, Miskolci Galéria, Herman Ottó Múzeum, Xantus János Múzeum, Békés Megyei Könyvtár, Fiatal Képzőművészek Stúdiója, Országos Grafikai Műhely Vác, MissionArt Galéria, Természettudományi Múzeum)

Lévay Jenő, Hajnalkony

A sort napestig lehetne folytatni a jeles művészekkel, akik a Hangszínhely Fesztivál kínálta lehetőséget megragadva energiát fektettek abba, hogy munkáikkal egy csipet kultúrát csempésszenek Miskolc belvárosának látképébe. Nagy T. Katalin ráadásul arról is beszámolt lapunknak, hogy mindezért cserébe az alkotók a szálláson és az étkezésen kívül semmilyen honoráriumot nem kértek és nem is kaptak.

Kortárs művészek alkotás közben ( a fotó a Minap képe)

A Csengey-kertet és a kerítésen látható public art kortárs kiállítást fenyegető veszély a jelek szerint elmúlt. A polgármester ígérete és a legutóbbi információink szerint ugyanis már készül egy újabb előterjesztés, amely másik helyszínt jelöl meg a Molnár Péter vezette Szakképzési Centrum által hőn áhított Tudásközpont létesítésére. Az azonban még mindig kérdéseket vet fel, hogy ha adott volt a lehetőség arra, hogy a beruházás máshol valósuljon meg, akkor miért kellett pillanatok alatt meghozni a döntést a közgyűlésen, majd aztán visszakozni, kétségbe ejtve ezzel a város lakosságának túlnyomó részét. A fenti kérdéseken kívül azon is el kellene gondolkodni az illetékeseknek, hogy nem voltunk-e szemtanúi jogi szempontból összeférhetetlenségnek amiatt, hogy a képviselő érintettsége ellenére mind a bizottságban, mind a közgyűlésen szavazatával támogatta a kulturális helyszín megszüntetését.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek