Bár repülőrajtot ígért a kormányzat, a magyar gazdaság 2025-ös nyitánya nem sok jóval kecsegtet: januárban 5,5 százalékra ugrott az éves infláció, ami jelentősen meghaladta még a legpesszimistább elemzői várakozásokat is. Az áremelkedés különösen az alapvető élelmiszereket érinti súlyosan, amelyek átlagosan 6 százalékkal drágultak egy év alatt.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a legnagyobb áremelkedést a liszt produkálta, döbbenetes 43,2 százalékos drágulással. De nem sokkal marad el mögötte a tej 25 százalékos és a tojás 23,8 százalékos áremelkedése sem. Az étolaj 21,5 százalékkal, a gyümölcs- és zöldséglé 16 százalékkal került többe, mint tavaly ilyenkor. A reggeli kávénk is 8,1 százalékkal drágult, a hozzá való tej pedig, ha netán vajat is kennénk a kenyerünkre, azért 15,5 százalékkal többet kell fizetnünk.
Ha valaki esetleg a szolgáltatások felé fordulna vigaszért, ott sem talál sok örömöt: ez a szektor átlagosan 8,5 százalékos drágulást mutat. A postai szolgáltatások 16,8 százalékkal, a telefon és internet 15 százalékkal kerül többe. A lakbérek 11,8 százalékkal emelkedtek, az autójavítás és -karbantartás pedig 10,3 százalékkal drágult. Még a múzeumba járás és a sportolás is 9 százalékkal kerül többe, mint egy éve.
Az üzemanyagárak sem kímélték a fogyasztókat: 11,8 százalékos drágulást könyvelhettek el. Egy liter 95-ös benzin 636 forintba, a gázolaj pedig 654 forintba került januárban. A tartós fogyasztási cikkek közül az ékszerek 17,4 százalékkal, az új személygépkocsik 6,6 százalékkal drágultak – bár itt némi vigaszt jelenthet, hogy a használt autók 5,5 százalékkal olcsóbbak lettek.
Ami különösen aggasztó, hogy egyetlen hónap alatt, tehát decemberről januárra is jelentős, 1,5 százalékos volt az áremelkedés. Ezen belül az élelmiszerek 1,9 százalékkal drágultak: a tej 5,8, az étolaj 5,1, a kávé 4,9 százalékkal került többe egyetlen hónap leforgása alatt.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már az adatok közzététele előtt az árstopok visszahozatalát fontolgatta. A tárca utólag azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy csak “átmeneti jelenségről” van szó, amit főként a bázishatások és az év eleji szolgáltatásátárazódások okoznak. (Ennek ellentmondani látszik, hogy a decemberi inflációs adatok szerint is már sereghajtók voltunk az Európai Unióban.)
Az Európai Unióban egyelőre sereghajtók vagyunk: a már közzétett adatok alapján húsz másik tagállamban alacsonyabb az infláció, mint nálunk. Egyedül Románia produkálhat esetleg hasonlóan gyenge teljesítményt, bár ők még nem hozták nyilvánosságra januári számukat.
A következő időszak nagy kérdése, hogy az esetleges újabb árstopok mellett hogyan próbálja meg a kormány összeegyeztetni két, egymásnak feszülő célját: az infláció féken tartását és a gazdasági növekedés beindítását. Az eddigi tapasztalatok szerint az árstopok inkább csak torzították a piacot és más termékek árába épültek be, és hozzájárultak az infláció emelkedéséhez – de úgy tűnik, a kormány ismét ebbe az irányba tapogatózik, immár a fogyasztóvédelem bevetésével és a kiskereskedelmi láncok “berendelésével” kiegészítve.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
