A soha többé most van – leszármazottak találkozója Putnokon

Megosztás

Leszármazottak és a túlélők rokonainak részvételével nagyszabású találkozót rendeztek a hétvégén Putnokon, a városi zsidóság történetéről.

Tamás Barnabás polgármester kiemelte az 1945 előtti járási központban a zsidó kereskedők központi szerepét, hiszen ők határozták meg a város gazdaságát. Az 1945 előtti putnoki lakosság 20 százaléka zsidó volt, akik az 1850-es években telepedtek le a városban, s vallásukat nyugodtan gyakorolhatták, önálló zsinagógát építettek és Jesivát (iskolát) működtettek. Helyzetük az 1920-as, majd az 1938-as magyarországi zsidótörvények idején kezdett romlani – hangsúlyozta Pécsi Tibor, az Élet Menete Alapítvány történésze a „Soha többé most van” című, igencsak érdekfeszítő előadásában.

Abban ugyanis mindenki egyetért, hogy ami a holokauszt idején történt, annak nem szabad megismétlődnie, de az elmúlt hónapok eseményei azt bizonyítják, hogy újra felébredtek világszerte az antiszemiták jelszavai, ami Izrael-ellenességgel párosuló tüntetéseket hozott. Ezért kell már most, egyelőre ma még csak a verbalitás szintjén harcolnunk a zsidó-ellenességgel. Putnok történetét bemutatva, a történész hangsúlyozta  a Putnokon 1945-ig élő zsidóság polgárságot erősítő szerepét és kiemelkedő kereskedelmi munkásságát. Akiknek azonban 1944. április 5-től már sárga csillagot kellett viselniük, ebben az évben május 2-tól Putnokon is gettóban kellett élniük, majd június 12-től kezdődött meg deportálásuk, elszállításuk Auschwitz-Birkenauba. Az auschwitzi halálgyárat úgy is aposztrofálhatjuk, hogy ez lett a legnagyobb magyar temető.

Putnokon 1986-ban tartottak utoljára zsidó temetést, a hitközség pedig már 1962-ben megszűnt. A leszármazottak egy része Miskolcon és sokan a világ más részein telepedtek le, így az Amerikai Egyesült Államokban, valamint Ausztriában. Közülük néhányan eljöttek Vrasnyák Péternek, a Hit gyülekezete lelkészének és Ledniczky Zsoltnak meghívására.

A leszármazottak a mostani találkozón megemlékezést tartottak, személyesen és online videóinterjúkban, kiváltva a résztvevők meghatódását. Többen hangsúlyozták, hogy a túlélőknek feladata az emlékezet ébrentartása, ennek jegyében telt a hétvégén megtartott találkozó is.

Szöveg és fotó: M.Vadas Zsuzsa

Kiemelt fotó: Pécsi Tibor történész

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz. 

Kapcsolódó cikkek