Sokszor hallottuk már, hogy ismét megnyithat a királynék fürdője és rendre el is hittük az ígéreteket. Mégsem történt semmi, és a miskolciak egyre kevésbé gondolják, hogy pozitív irányba változhat a helyzet. Lapunknak Németh Judit, a Miskolci Fürdők Kft. ügyvezetője segített tisztázni az üggyel kapcsolatos kérdéseket.
Miskolc városának életében 2014 óta szinte minden választási kampányban ígéretként szerepelt a Várfürdő helyreállítása és újranyitása. Azóta azonban eltelt tíz év, és nem hogy fürödni nem járhatunk a közkedvelt helyre, de még csak el sem kezdődtek olyan munkálatok a környéken, amiből arra következtethetnénk, hogy egyszer majd újból megmártózhatunk a strand vizében.
A Diósgyőri vár közelében még ma is megtalálható az a két rozsdamentes, saválló medence, amely a 2004-es felújítás során épült. Ez a tény ad némi reményt azoknak, akik jó érzéssel vegyes nosztalgiával gondolnak vissza a fürdőben eltöltött időkre. A helyiek körében rendkívül népszerű egykori strand hívei még egy Facebook csoportot is létrehoztak Mentsük meg a Diósgyőri Várfürdőt néven, amely ma is működik, közel két és fél ezer taggal. Ebből egyértelműen látszik, hogy a lakosságban határozottan megfogalmazódott az igény az újranyitásra, az erre tett ígéreteket viszont mindmáig csak csalódások sora követte.
Ennek lehetséges okairól a Miskolci Fürdők Kft. ügyvezetőjét faggattuk a Borsod24 egy nem rég megjelent podcastjában. Kérdéseinkkel eredetileg a Miskolctapolca Barlangfürdőben keletkezett tűz miatt kerestük fel őt, de a beszélgetés végén arról is beszámolt lapunknak, hogy milyen akadályok merülnek fel a Várfürdő újbóli megnyitását illetően, és megosztotta velünk saját véleményét, emlékeit, illetve elképzeléseit is. Elmesélte, hogy ő maga is Diósgyőrben nőtt fel, így a strand látogatása rendszeres hétvégi programot jelentett a számára. Kiderült, hogy együtt érez azokkal, akik szeretnék, ha a újra működne a fürdő, viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy sokan elfelejtik milyen hidegnek is érződött a medencék vize.
“Azóta ráadásul a fürdők nyitási és üzemeltetési kötelezettségei jelentősen megváltoztak” – mondta az ügyvezető.
A mostani szabályok és igények a víz hőmérsékletének emelése nélkül aligha tennék lehetővé a működtetést. A fenntartást így szinte lehetetlen volna gazdaságosan kivitelezni. Németh Judit hozzátette, a víz felszínének és a rendelkezésre álló hely területének a nagysága határozza meg a fürdőzni vágyók befogadható létszámát. Tekintve, hogy A Lovagi Tornák Terének megépítése igen nagy részt elvett ebből a Várfürdőtől, így ez plusz nehezítő körülménynek számítana.
Mint mondta, ő lenne a legboldogabb, ha sikerülne újra megnyitni a diósgyőri strandot, azonban a lecsökkent terület és az eltelt évek hozta változások ezt a régi formában már nem teszik lehetővé. A beszélgetés során az ügyvezető azt is hangsúlyozta, hogy a strandhoz tartozó megmaradt területet mindenképp hasznosítani kellene. Úgy vélte, a város lakóit megilletné valami igazi újdonság Diósgyőrben, ami mindenki örömére szolgálhatna.
“Én azt gondolom, hogy az aki oda járt, soha nem felejti el azt, hogy milyen szuper volt megmártózni, jól lehűlni, utána napozni sokáig és ehhez kolbászzsírba mártott mustáros kenyeret enni. Ez a diósgyőri strandhoz hozzá tartozott, de ez a múlt” – mondta Németh Judit.
Mindezek után világossá válik, hogy a Várfurdő csak akkor nyithatna meg újból, ha teljes körű felújításon esne át, hiszen a megváltozott szabályok és igények ezt megkövetelnék. A 2022-es évben erre is megszületett a konkrét terv, méghozzá a Pécsi Tudományegyetem egyik hallgatójának fejében. Nagy Rebeka Klára ugyanis diplomamunkájában éppen a diósgyőri strand helyreállításának kérdésével foglalkozik. Tervében átfogó megoldást keres arra, “hogyan párosíthatja egy építész a tömegturizmus, a relaxáció, a műemléki környezet, a természetvédelem, a környezeti terhelés, a gazdaságosság és az identitásőrző nosztalgia fogalmát úgy, hogy azok ne ellentétpárokat, hanem harmóniát alkossanak”. Munkája Breuer Marcell diplomadíjat kapott.
Természetesen a sikerhez ez még kevés, hiszen a kivitelezéshez leginkább anyagi források hiányoznak. Ezek a költségek ráadásul az idő múlásával egyenes arányban növekszenek. A kezdetek kezdetén a szakemberek úgy vélték, hogy 15 millió forintból ki lehetne hozni a szükséges átalakításokat. Mostanra azonban ez az összeg a százmillióhoz közelít, de az is könnyen előfordulhat, hogy már meg is haladta ezt az értéket.
Ötletekben és elképzelésekben tehát hiába bővelkedünk, a megvalósítás egyelőre biztosan elmarad. Kár, hiszen a kihasználatlan terület valódi pazarlásnak számít. A gyönyörű térség történelmi jelentőséggel bír, múltja régre nyúlik vissza és meghatározó tényező a helyiek identitásában.
A Bükk lábánál festői környezetben fekvő területen az évtizedek során több forrás is táplálta az itt hűsölők vizét. A középkorban ez a földrajzi helység a várral együtt a mindenkori magyar királyné tulajdonában állt, innen a királynék fürdője elnevezés. A Várfürdő külön érdekessége a közelben található Diósgyőr-tapolcai barlang, mely a paleolitikum idején valószínűleg eszközkészítő műhelyként funkcionált. A sziklaüregből közel ezer, a Szeleta-kúltúrából származó őskőkorszaki, valamint néhány őskori, bronzkori és középkori lelet is előkerült.
Fotók: Miskolc a Múltban Facebook csoport, Miskolc múltja, Farkas Gyula
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz.
