Halál a börtönben – évek óta tartó küzdelem a miskolci tanár igazságáért

Megosztás

Hol tart Kertész Ferenc ügye, akinek testvére pert indított a magyar állam ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, miután a miskolci tanárt bebörtönözték, és ítélet nélküli fogvatartása alatt meghalt egy börtönkórházban? A végstádiumos rákos férfi ügyvédje többször is kérvényezte, hogy a beteg férfit helyezzék házi őrizetbe vagy civil kórházba, hogy utolsó napjait családja és barátai körében tölthesse.

A 24.hu portál foglalkozott nemrég egy cikkében azoknak az elítélteknek a sorsával, akik a börtönben hunytak el, mivel a büntetés-végrehajtás nem engedte a büntetés megszakítását annak ellenére sem, hogy halálos betegekről volt szó, amit orvosok is igazoltak.

Így hunyt el Csurár Pál a tököli rabkórházban, akinek családját csak napokkal később értesítették a halálról. A feleség csak egy hónappal később kapta meg férjének holttestét, hogy méltó módon eltemethesse.

A 2022. május és december közötti időszakban Magyarország börtöneiben igen alacsony volt az eltávozási és kimaradási kérelmek száma és engedélyezési aránya. A mintegy 18 ezer fogvatartottból mindössze 57-en kértek eltávozást, ebből csak ötöt hagytak jóvá. Kimaradást tizenketten kérelmeztek, de csupán egy esetben engedélyezték. Súlyos beteg meglátogatására 18 kérelem érkezett, amiből kettőt fogadtak el. A közeli hozzátartozó temetésén való részvételt illetően valamivel engedékenyebbek voltak a hatóságok: a kérelmezők negyede kapott erre lehetőséget.

Ugyancsak kegyetlen véggel járt Kertész Ferenc története. A büntetlen előéletű, ítélet nélkül fogvatartott miskolci férfi egy rabkórházban halt meg rákos betegségben.

Kertész Ferenc esete megrázó példája annak, hogyan válhat egy ember tragikus körülmények áldozatává a rendszer hibái és az empátia hiánya miatt. Az 54 éves miskolci történelemtanár élete 2020. június 13-án, a covid-járvány alatt vett drámai fordulatot, amikor váratlanul zavart viselkedést kezdett mutatni. Aggódó szomszédai, akik nem tudták mire vélni a helyzetet, a központi segélyhívót értesítették, remélve, hogy szakszerű segítséget kaphat.

A kiérkező rendőrök azonban nem ismerték fel, hogy egy zavart állapotban lévő emberrel van dolguk. Ahelyett, hogy megfelelő körültekintéssel és empátiával kezelték volna a helyzetet, erőszakos módszerekhez folyamodtak. Gázspray-vel lefújták a férfit, majd betörtek a lakásába. A helyzet ekkor eszkalálódott, mivel Ferenc egy üres borosüveget szorongatott a kezében, amely a dulakodás során összetört, és véletlenül megsebesített egy rendőrt. Bár a rendőr sérülése saját bevallása szerint is csak karcolás volt, a hatóságok mégis úgy döntöttek, hogy hivatalos személy elleni erőszak vádjával indítanak eljárást Ferenc ellen. Ez a döntés aránytalannak tűnik, figyelembe véve a körülményeket és Ferenc zavart állapotát.

A toxikológiai vizsgálat eredménye további kérdéseket vetett fel. Kiderült, hogy Ferenc a letartóztatása idején nem állt sem alkohol, sem más tudatmódosító szerek hatása alatt. Ez a tény arra utal, hogy zavart viselkedésének hátterében valamilyen egészségügyi probléma állhatott, amit azonban nem vizsgáltak kellő alapossággal.

A letartóztatást követően derült fény Ferenc súlyos betegségére. Kiderült, hogy előrehaladott rákbetegsége van, amely már az egész testében szétterjedt. Állapota olyan gyorsan romlott, hogy utolsó napjaiban már beszélni sem tudott. Tragikus módon, másfél év fogva tartás után a berettyóújfalui börtönkórházban hunyt el, anélkül, hogy személyesen elbúcsúzhatott volna szeretteitől. Csak online kapcsolattartásra volt lehetősége élete utolsó szakaszában, amikor már beszélni sem tudott.

Kertész Ferenc az utolsó Skype-beszélgetésén

Ferenc védőügyvédje az eljárás során többször is kérvényezte, hogy a végstádiumú beteg férfit helyezzék házi őrizetbe vagy civil kórházba, hogy utolsó napjait családja és barátai körében tölthesse. A bíróság azonban elutasította ezeket a kérelmeket, annak ellenére, hogy az elmeorvosi szakvélemény szerint Ferenc beszámíthatósága helyreállt.

Az elmeorvosi megfigyelés után törvényi, logikai és emberiességi szempontok alapján is azonnal szabadon kellett volna engedni a férfit. Nem volt semmilyen ésszerű vagy jogszerű indok arra, hogy továbbra is ideiglenes kényszergyógykezelés alatt tartsák, különösen súlyosbodó rákbetegsége fényében. Ha ügye eljutott volna az ítélethozatalig, felmentése lett volna az egyetlen helyes döntés, mivel a bűncselekményt beszámíthatatlan állapotban követte el, ami büntethetőséget kizáró ok. Az elkövetéskori beszámíthatatlanság miatt nem büntethető, és mivel állapota később rendeződött, nem volt ok feltételezni a bűnismétlés veszélyét.

Ferenc halála után családja és ügyvédei nem adták fel a küzdelmet. Tovább harcolnak azért, hogy felhívják a figyelmet a magyar igazságszolgáltatási rendszer hibáira és hiányosságaira. Ferenc bátyja, Kertész László a Magyar Helsinki Bizottság támogatásával a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, remélve, hogy nemzetközi szinten is vizsgálat alá veszik az ügyet.

A jogszerűtlen fogvatartás, a szájrák késői diagnózisa, a megfelelő fájdalomcsillapítás hiánya, és az, hogy nem búcsúzhatott el szeretteitől, mind az alapvető emberi jogok megsértését jelentik. Ezek a körülmények együttesen sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményének több pontját, beleértve a megalázó és embertelen bánásmód tilalmát, a személyi szabadsághoz és a családi élethez való jogot. Ferenc fivére, László ezért fordult a strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság támogatásával. Ez a lépés nem csak az igazságszolgáltatást célozza Ferenc ügyében, de rávilágíthat a rendszerszintű problémákra is, elősegítve a szükséges reformokat a magyar igazságszolgáltatási és büntetés-végrehajtási rendszerben. A strasbourgi vizsgálat remélhetőleg precedenst teremt hasonló esetek kezelésére, és javulást hozhat a mentális problémákkal küzdő vagy súlyos beteg fogvatartottak helyzetében.

Semmi nem indokolja, hogy börtönkórházban kellett meghalnia a végstádiumú rákos történelemtanárnak

Az 54 éves miskolci történelemtanár, Kertész Ferenc, 2020. június 13-án zavartan kezdett el viselkedni. Szomszédai aggódtak érte, ezért hívták a központi segélyhívót. A kiérkező rendőrök nem ismerték fel, hogy egy zavart emberrel van dolguk, Ferencet lefújták gázspével és betörtek a lakásába.

2022 óta nem jött új hír arról, hogyan is áll Kertész Ferenc ügye, ezért megkerestük a Magyar Helsinki Bizottságot. Az ő ügyvédjük, Bieber Ivóna segíti az elhunyt férfi testvérét, hogy igazsághoz juttassa Ferencet.

Zádori Zsolttal, a szervezet sajtósával beszélgettünk az ügy részleteiről, illetve arról, mikorra várható ítélet.

„A strasbourgi eljárás több lépcsőből áll. Azzal indul, hogy a panaszos – jelen esetben Kertész úr testvére – a mi ügyvédünk segítségével benyújtotta a panaszát a strasbourgi bírósághoz. Az első lépés az, hogy befogadja a bíróság a keresetet. Ez azt jelenti, hogy megnézik, hogy megfelel-e az alapvető feltételeknek, például hogy a jogsértés utáni négy hónapon belül történt-e a benyújtás, vagy hogy tényleg az állam-e a feltételezett jogtipró, vagy olyan cselekményekről van-e szó, amiket szabályoz az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Ezen a fázison már átesett ez a panasz, a strasbourgi bíróság befogadta azt, tehát ezzel az üggyel az Emberi Jogok Európai Bírósága biztosan fog foglalkozni. Hogy végül milyen döntést fog hozni, azt még nem tudjuk.” – mondta el Zádori.

Az ügyben jelenleg a bíróság döntésére várnak a felek. A gyakorlatban ez akár 4-5 évet is jelenthet, mire ítélet lesz. A következő lépés az is lehet, hogy miután a bíróság alaposan megvizsgálta az ügyet, fölszólítja a feleket, hogy egyezzenek meg egymással. Például úgy, hogy megállapít egy kártérítési összeget, amit a magyar államnak ki kell fizetnie a panaszosnak. Ezt az egyezségi ajánlatot mindkét félnek el kell fogadnia, az államnak és a panaszosnak is, hogy lezáruljon az ügy.

„Előfordul ilyen egyezség, a Helsinki Bizottság történetében is volt már több ilyen, ahol mind az állam, mind a panaszos belement ilyen egyezségekbe, de azért az a tapasztalat, hogy az állam többnyire nem szokta elfogadni. Vannak olyan ügyek, amelyekben sosem szokott, például a menekültügyben. Azt nem tudom megítélni, ebben az ügyben mi fog történni. De ha nem születik egyezség az egyezségi felhívás után sem, akkor biztos, hogy határozni fog róla a bíróság, és nagy valószínűséggel el fogja marasztalni az államot. Az egyezségi ajánlat egy lehetőség az államnak, hogy megússza a dolgot annyival, hogy kifizeti a kártérítést, amit igazságos elégtételnek nevez a strasbourgi bíróság.”

Mi történik akkor, ha az állam nem fogadja el az ajánlatot?

Ha az állam nem akar fizetni, vagy a panaszos nem fogadja el az ajánlatot, akkor a strasbourgi bíróság el fogja vinni ítéletig az ügyet. Van olyan is, hogy az egyezségi ajánlatnál nagyobb összeget állapít meg végül a bíróság kifizetésre. Az ítélet sokkal komolyabb dolog, mint ez az egyezségi ajánlat, illetve maga az egyezség, hiszen az ítélet bekerül a strasbourgi joganyagba, a későbbi eljárásokban a strasbourgi bíróság majd arra hivatkozva fogja meghozni az ítéleteit. Ezt úgy hívják, precedens.

Amennyiben az állam elfogadja az ajánlatot, akkor megúszná a sokkal súlyosabb felelősségre vonást, mivel egy ítéletnek sokkal súlyosabb következményei lehetnek.

Ismerve a magyar állam gyakorlatát ebben az utóbbi években, ez annyira azért nem szokta őket zavarni vagy visszatartani.

Ez igaz. Az utóbbi tíz évben született irányadó strasbourgi ítéletekben, ahol a magyar állam valamilyen rendszerszintű jogsértést követett el, Magyarország nagyon-nagyon le van maradva a végrehajtásban. Az ilyen ítéleteknek a 74 százalékát még nem hajtotta végre Magyarország. Ez azt jelenti, hogy a megítélt kártérítést kifizetik, de ezekből az ítéletekből következik valamilyen jogszabály-módosítás vagy intézkedés is, csak ezeket többnyire nem teszi meg a magyar állam. Ezért ezeket függőben lévő ügynek tekintik a strasbourgi bíróság, illetve az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa. Ebben az Európa Tanácsnak a miniszterei vannak benne, akik időről időre ellenőrzik, mi a helyzet ezeknek az ítéleteknek a végrehajtásával. Fölszólítják a magyar kormányt, fölhívják a figyelmét, van ennek többféle keménységi foka, de szemben az Európai Unióval, itt nem tudnak bírságolni amiatt, mert egy ítéletet nem hajtottak végre. Itt csak a szégyen marad valójában. Úgy látszik, hogy ezzel a magyar kormány elég jól együtt tud élni, hogy szégyenletesen viselkedik ebben az ügyekben.

Képünk illusztráció – Forrása: Pexels

Ez akkor nem túl hatékony így a valóságban.

Nagyon-nagyon sok ügy érkezik évente a bírósághoz, hatalmas hátralékok vannak az előző évekről. Itt nem csak az európai uniós 27 tagállamnak az ügyei gyűlnek össze, hanem a legtöbb európai országé. Most már Oroszország ugyan kilépett az egyezményből, de Fehéroroszországon kívül mindegyik állam ott van a kontinensről.

Olyan értelemben valóban nem hatékony a rendszer, hogy nem fog gyorsan ítélet születni. De ha nem lenne a strasbourgi bíróság, akkor Kertész úr testvére sehol sem kaphatna jogorvoslatot. Itt legalább megvan rá az esélye. A civilizált országok kötelezték magukat arra, hogy végrehajtják a strasbourgi ítéleteteket. Tehát ha megállapítja a strasbourgi bíróság ebben az ügyben, hogy az nem mehet tovább, hogy Magyarországon ilyen súlyos jogsértés esetén nincsen hatékony jogorvoslat, és arra szólítják föl a magyar államot, hogy lépjen az ügyben, ami a hatékony jogorvoslatot itt Magyarországon megteremti, akkor azt mondjuk, hogy ez végül mégis hatékony, mert sikerült változást elérni. Volt már ilyen a Magyar Köztársaság történetében, többször is, a Helsinki Bizottság esetében is, amikor ezek a strasbourgi ítéletek pozitív rendszerszerű változáshoz vezettek. Amikor csatlakoztunk ehhez a rendszerhez – az Európa Tanácshoz és a strasbourgi bírósági rendszerhez –, akkor Magyarországon a fogvatartottaknak még több mint fele előzetes letartóztatott volt. Ezek esetében hatékony volt a bíróság fellépése, az lett a következménye, hogy néhány év alatt az előzetes letartóztatottak aránya tíz százalék alá csökkent a börtönökben. Vagy mondok egy másik példát: a strasbourgi bíróság ugyanúgy megállapította, hogy jogsértő, ahogyan az embereket zsúfolt börtönökben tartják fogva Magyarországon, az államot kötelezték arra, hogy hozzon létre új helyeket, illetve csökkentse a fogvatartottak számát, amit aztán a magyar állam úgy értelmezett, hogy növelni kell a férőhelyek számát.

Magyarország 2010 előtt többé-kevésbé konstruktívan állt ezekhez az ügyekhez, hiszen azzal, hogy aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és hogy az Európa Tanács tagja lett, azzal vállalta, hogy ezeket a játékszabályokat be fogja tartani. Ezt a mostani kormány ezt nem teszi, és ez nem Strasbourg hibája. Való igaz, hogy ez nem a világ leghatékonyabb jogorvoslata, de más kontinenseken nincsen ilyen típusú emberjogi bíráskodás, mint Európában, ott még erre sincsen lehetőség.

Ha a magyar állam 74 százalékban nem tartja be az ítéleteket, az azt jelenti, hogy megtörténhet, hogy akár ki sem fizetik a kártérítést?

Olyan eddig még nem volt, szerintem nem is lesz. Sokszor jobban megéri ennek az orbáni politikának, hogy eljátssza a nagy krakélert, aki beleköp az európai levesbe, viszont közben suttyomban, a látszatok fenntartása érdekében mégis kifizeti ezeket. Egyébként valóban nem őrült összegek ezek, az állami költségvetésből egy menekültnek kifizetni mondjuk 5000 eurót, akit fél éven keresztül a tranzitzónában tartottak fogva, az semmi. Ezt lehet kompenzálni politikai gesztusokkal a magyar közönség felé, hogy ne számítson beismerésnek az, hogy kifizetik az ítéletből megítélt összegeket, és tovább lehet folytatni a hőzöngést. A menekültügyre ez abszolút igaz, de a börtönügy is ilyen.

„Ferenc emléke előtt tisztelegve és a tanárok iránti szolidaritásból” magyar pedagógusok munkáját támogatná Kertész László, a börtönkórházban elhunyt egykori történelemtanár testvére, ha a javára ítél a strasbourgi bíróság.

Címlapi képünk illusztráció – Forrása: Pexels

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek