Klímacsúcs: a gazdag országok kompenzációt fizethetnek a klímaváltozás miatt

Megosztás

Kompenzációs ENSZ-alap létrehozásában állapodtak meg az országok az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) az egyiptomi Sarm-es-Sejkben. Az alap az éghajlatváltozást legjobban elszenvedő, legkiszolgáltatottabb országoknak nyújt támogatást – írja az MTI.

az Egyesült Államok és az Európai Unió több évtizedes ellenállását volt kénytelen feladni, amivel eddig a klímakompenzációkhoz viszonyult. A következő lépés, hogy a veszteség- és káralapot valóban feltöltsék pénzzel a fejlettebb országok, noha az USA például kongresszusi jóváhagyás nélkül is tud fizetni, a megállapodást a republikánus ellenzék – mely ellenzi Joe Biden elnök klímaprogramját – máris kritikával illette.

Az Egyesült Államok kormánya akart is még módosításokat, de végül ők is rábólintottak – idézi a Bloomberg cikkét a Világgazdaság, hozzátéve: még nem derült ki, pontosan mennyit kell majd fizetnie a gazdagabb országoknak, de korábbi becslések szerint évente több százmilliárd dolláros káruk keletkezik a fejlődő országoknak a klímaváltozásból, így várhatóan ezt kell majd finanszírozni. A klímakrízis miatt árvizekkel sújtott Pakisztán klímaügyi minisztere, Sherry Rehman szerint igazságos döntés született, ugyanis „ez nem segély, ez egy befektetés a jövőnkbe”.

Egy 24 ország képviselőiből álló bizottságnak a következő egy évben kell kitalálnia, milyen formában működjön a Kompenzációs ENSZ-alap, mely országoknak kell hozzájárulniuk, és hová kerüljön a pénz, idézi a New York Times cikkét a Telex, hozzátéve: a megállapodás szerint a nemzetek nem vonhatók jogi felelősségre a kifizetésekért és nincs is rá garancia, hogy rendesen fizetnek majd az alapba. A lap arról is ír: azért is nyúlt hajnalig el a vita, mert az USA és az Európai Unió azt követeli, hogy Kína is hozzájáruljon az alaphoz, ám az ENSZ fejlődő országként tekint Kínára, ami alapján jogosult lenne éghajlati kompenzációra, noha a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója.


Espen Barth Eide norvég klímaügyi miniszter a megállapodás bejelentését követően újságíróknak viszont azt mondta, „erősebb megegyezést” remélt. Úgy vélte, bár a megállapodásban nem szakítottak teljesen a tavaly Glasgow-ban elfogadotthoz hasonló klímamegállapodással, de nem is növelték a célkitűzéseket.

Related posts