Sajátos távhőtrükkel próbálhatja meg fenntartani a rezsicsökkentés látszatát a kormányzat – derült ki a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára, Steiner Attila elejtett mondataiból. Az államtitkár egy keddi konferencián arról beszélt, hogy idén télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentését tervezik a távhő rendszerekben. A „mérték és a miként” még nincs kidolgozva. A Népszava által megkérdezett fővárosi szakemberek szerint ez várhatóan nem a használati meleg víz mennyiségének vagy hőfokának csökkentését jelentené, inkább fűtésre jutó hőmennyiség lenne kevesebb. Ám azt, hogy ez hány fokkal csökkenti majd a lakások hőmérsékletét, még megtippelni se merték, mivel egyelőre ők is csak próbálják megfejteni, hogy mire is gondolhatnak a tárcánál. Előzetes szakmai egyeztetés ugyanis nem volt. Mindez akár azt is jelentheti: mivel a távhő tarifákat – a sok mérő nélküli lakás miatt – nem lenne könnyű emelni, inkább ugyanannyiért adnak majd kevesebb meleget.
Így könnyen előfordulhat, hogy azoknál is sokkal hűvösebb lesz télen, akik akár fizetnének is a nagyobb melegért.
Ez azonban mindenképpen átmeneti megoldás lesz. A kormány programot indít a lakások fogyasztásmérővel való felszerelésére, amint a lakások többsége mérhetővé válik, lehetővé válik „az igazságosabb közteherviselés”.
Nyomós oka van annak, hogy egyre kétségbeesettebben keresi a kormány a rezsimegoldást a távfűtéses lakásoknál: 1100 milliárd forint. Ennek megértéséhez érdemes felidézni, hogy a lakossági árat a fejlesztési miniszter 2011-ben befagyasztotta, majd a kormány 2014 októberére három lépcsőben 22,6 százalékkal csökkentette és azóta is ezen a szinten tartja. A csőd elkerülése érdekében a távhőszolgáltatók az elismert költségek és az árbevételeik különbözetére állami támogatást kapnak a távhőkasszából. Az éves bevétel tehát 2014 óta gyakorlatilag változatlanul 115 milliárd forint – ebből 77 milliárdot fizet a lakosság a többit például cégek, önkormányzati intézmények –, ám a költségek és vele a támogatási igény egyre növekszik. Így az államnak egyre többet kell beletennie. A kassza egyenlege több éve mínuszban van, a tavalyi átlagos tél idején már 38 milliárdos hiányt mutatott, amit végül egy 33 milliárdos extra-befizetéssel intézett el az Orbán-kabinet. Az idén egy ilyen huszárvágásnál többre lesz szükség.
A májusi szakmai előrejelzések még 290 milliárdos állami támogatási igénnyel számoltak, csakhogy akkor még 100 eurós/ Mwh hatósági referencia ár volt a kiindulópont. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) azonban az utolsó pillanatig kivárva, augusztus végén az új gázévre éppen rekord magasban 300 euró/MWh-s áron rögzítette a földgáz referencia költségét. (A holland gáztőzsdén szerdán 216 eurón állt a jegyzés.) Így a távhőszolgáltatók kompenzáció igénye konzervatív számítással is 870 milliárd lenne ebben a gázévben. Ám, ha a Steiner Attilának, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkárának a 35. Távhő Vándorgyűlésen kedden bemondott költségszámításából indulunk ki, akkor már 980 milliárdos az állami cech. Ehhez képest a távhőkasszában – a minisztérium korábban az Átlátszónak megküldött adatai szerint – 2022 júliusában alig 11 milliárd volt. Az idén létrehozott rezsivédelmi alapba pedig 700 milliárd forintot készült beletenni a kormány. Ez így a távhőkassza feltöltésére sem elég, márpedig ebből szeretnének kompenzációhoz jutni az elszálló gáz- és áramárak miatt bajba jutott önkormányzatok, állami intézmények és a vállalkozók is.
Az ipari minisztérium és az energiahivatal egyre lázasabban keresi a megoldást.
Folyamatosan kérik be az adatokat a távhőszolgáltató cégektől, így például a budapesti lakásokat ellátó Főtávtól is. Ezek közül is elsősorban a lakossági átlagfogyasztás érdekelte a szaktárcát, amelynek kevés más oka lehet, mint egy tervezett áremelés hatásainak felmérése. Az első hírek szerint a kormány évi 24 gigajoule-nál (GJ) húzta volna meg a kedvezményes ár határt, amivel már az 56 négyzetméteres távfűtéses lakások is elestek volna az olcsó ártól. (A Főtáv 35-43 GJ-ra teszi egy 52 négyzetméteres lakás éves fogyasztását.) Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mindenesetre a legutóbbi kormányinfón visszakézből tagadta, hogy a kormány távhőáremelésre készülne. Ennek értékéből azért sokat levesz, hogy a kormányzó párt a választás előtt hitet tett a rezsicsökkentés megvédése mellett, azután látjuk mi lett belőle. Gulyás szavaiból ugyanakkor az is kiderült, hogy éppen az tántorította el – legalábbis első körben – a kormányt az emeléstől, amit a Népszava korábban megírt: a 660 ezer távfűtéses lakásból legkevesebb 134 ezer fogyasztása nem mérhető, így a tulajdonosoknak semmilyen ráhatásuk nincs a fogyasztásra és ezzel együtt a számlákra sem. Az ő esetükben azt mondani, hogy csavarják le a fűtést és így spóroljanak, értelmezhetetlen.
A hatósági ársapka hirtelen levétele pedig nagyon fájna: lakásmérettől és településtől függően akár sokszorosára is emelkedhetne a lakossági ár.
A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének májusi konferenciáján elhangzottak szerint az átlaglakás átlagszámlája 2014 óta változatlanul évi 156 ezer forint. A legtöbbet Zircen, a legkevesebbet Győrben fizetik. A fogyasztók állami támogatása ugyanis településenként eltér, a legtöbb támogatást Bokod község, Esztergom és Oroszlány lakói kapják, míg a legkevesebbet Szentes, Paks és Hódmezővásárhely polgárai. Az állami támogatás lakásonként és évenként 20 ezertől 670 ezerig terjedt eddig. A legtöbb távfűtéses lakást felvonultató Budapest képezi az átlagot, ahol 140 ezer forint az egy távfűtéses fogyasztóra eső támogatás. Ha tehát az állami támogatást részben vagy teljesen elvonnák a fogyasztás mennyiségének függvényében, akkor ez a több százezer forintos teher rakódna rá a számlára. Jó esetben, lévén ezek a tavalyi – békésebb energiaárak uralta időből származó – állami kompenzációs összegek. Ez az emelés a zömében panelházakban lévő távfűtéses lakásokban élők számára megfizethetetlen lenne. Ezért is fordult nyílt levélben Szaniszló Sándor (DK) XVIII. kerületi polgármester Pintér Sándorhoz, szociális tragédiát emlegetve egy esetleges távhőáremelés kapcsán, külön kiemelve a kerületben található 18 ezer embernek otthont adó Havanna-lakótelepet, ahol a a lakások jó részét nem korszerűsítették és már most jelentős a közműhátralékok összege. Egyúttal arra is felhívta a döntéshozók figyelmét, hogy számos önkormányzati intézmény – orvosi rendelő, óvoda, bölcsőde, idősotthon – működik távfűtéses épületben, amelyek fenntartása a többi energiaár miatt már egyébként is nehéz helyzetbe került önkormányzatok számára kigazdálkodhatatlan lenne.
