11,7 százalék volt az éves infláció júniusban, ilyenre a kilencvenes évek második fele óta nem volt példa Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményéből. A drágulás mértéke így öles léptekkel halad az MNB által szeptemberre jósolt 14-16 százalékos szinthez.
A szezonális hatásoktól megtisztított, úgynevezett maginfláció még ennél is magasabb, 13,8 százalékos volt júniusban. Ebbe nincsenek beleszámítva olyan gyorsan változó árú termékek, mint az üzemanyag, az energia és a gyógyszerek.
A KSH szerint az utóbbi 12 hónapban az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek drágultak a legjobban, míg a háztartási energia és a ruházkodási cikkek ára nem növekedett annyira.
- Az élelmiszerek ára tavaly júniushoz viszonyítva 22,1 százalékkal emelkedett, ezen belül legjelentősebben a margarin 58,1, a sajt 43,4, a száraztészta 39,9, a kenyér 39,7, a baromfihús 37,1, a tejtermékek 36,5, a tojás 34,3, a péksütemények 31,1, a tej 24,9 százalékkal drágult.
- A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,3, ezen belül a szeszes italok 9,5 százalékkal, a dohányáruk 5,9 százalékkal kerültek többe.
- A tartós fogyasztási cikkekért 12,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a szobabútorokért 19,7, a használt autókért 17,6, az új autókért 12,0 százalékkal kellett többet fizetni.
- A szolgáltatások díja 5,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 26,1, az üdülési szolgáltatás 10,5 százalékkal került többe.
A brutálisan magas infláció globális jelenség, a világ legtöbb országában egyszerre, 2021 második felében lódult meg. Ennek több oka van, de a legfontosabb szerepet a koronavírus-járvány után hirtelen berobbant kereslet játssza, amellyel a termelés még mindig nem tudja tartani az ütemet.
A különböző hatósági árak nem fékezték meg itthon az inflációt, ezek ellenére is nálunk az egyik legmagasabb. Mindemellett fontos kiemelni azt is, hogy az üzemanyag, a rezsi és egyéb hatósági áras termékek, szolgáltatások ára nálunk is növekedett, a különbség annyi, hogy nem közvetlenül fizeti meg az áremelkedést a fogyasztó. Ezek a többletköltségek vagy a kiskereskedőkre lettek hárítva, vagy az államháztartási hiányt növelik, ezzel még súlyosabb és komplexebb gazdasági problémát idézve elő.
Forrás: telex.hu
