A legnagyobb lenézés az ügyben talán az, hogy Orbánék egy olyan embert küldenek tárgyalni a sztrájkbizottsággal, akinek nincs is joga megkötni ilyen megállapodásokat, állandóan “felülre” kell egyeztetnie. Nagyjából sejthető, mennyire akar megállapodni a kormány az ügyben, totálisan semmibe veszik a pedagógusokat, a sztrájktörvényt pedig már egy évtizede kiherélték.
Nem jutott eredményre a kormánnyal folytatott tárgyalások során a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének közös sztrájkbizottsága. Pedig már hónapok óta folynak a konzultációk, a hétfői volt a hetedik alkalom, amikor leültek tárgyalni a pedagógusok követeléseiről és a január 31-ei kétórás figyelmeztető sztrájkról. A fő követelések a pedagógusok kötelező oltásáról szóló rendelet visszavonásáról és a bérrendezésről szólnak.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja a 444-nek azt mondta, a követeléseikkel kapcsolatos megállapodás ügyében nem jutottak előrébb, szerinte EMMI-s tárgyalópartnereik láthatóan abban érdekeltek, hogy addig húzzák a figyelmeztető sztrájk részleteinek a megbeszélését, amíg a pedagógusok kifutnak az időből.
„A korábbi tárgyalásokkor – szinte teljesen ugyanilyen szöveg alapján – a KLIK-kel vagy a tankerületi központok vezetőivel egy-másfél óra alatt tudtunk megállapodni” – mondta Nagy.
A vitának az az alapja, hogy a sztrájk ideje alatt is biztosítani kell a „még elégségesnek minősülő szolgáltatást” az iskolákban. Ez a kormány szerint azt jelenti, hogy a pedagógusoknak a mindössze kétórás sztrájk alatt is meg kellene tartaniuk az óráik egy részét.
Magyarán: úgy sztrájkolhatnának, hogy az időszak felét ledolgozzák, amiért nem is kapnának fizetést – hiszen éppen sztrájkolnak.
A szakszervezetek álláspontja az, hogy a még elégségesnek minősülő szolgáltatás a gyermekfelügyeletet jelenti, amit Nagy szerint minden intézményben biztosítanának is a sztrájk alatt. Az erre vonatkozó tervek szerepelnek a hétfőn alá nem írt megállapodástervezetben. Az EMMI képviseletében tárgyaló Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár időt kért, a szakszervezetek szerdáig várnak választ, ha akkor nem tudják aláírni a megállapodást, bíróság dönthet róla, mi számít még elégséges szolgáltatásnak.
Nagy elmagyarázta, abban az esetben, ha a felek nem tudnak megállapodni a sztrájkról, a bíróság dönt nem peres eljárásban. A szakszervezetek már benyújtottak egy keresetet, erre a bíróság hiánypótlást kért. Ekkor készült el az az új, minden részletre kiterjedő tervezet, amit a hétfői tárgyalásra is elvittek a pedagógusok. Ezt még nem nyújtották be a bíróságra, mert abban reménykedtek, hogy sikerül a tárgyalóteremben megállapodni.
Nagy szerint az eredménytelenségnek az is oka, hogy a tárgyalásra delegált Kisfaludy Lászlónak nincs felhatalmazása, hogy a megállapodást megkösse, hanem rendre arra hivatkozik, hogy előbb másokkal is egyeztetnie kell.
„A sztrájkbizottságnak nem postással kell tárgyalnia.”
Azt is elmondta, hogy bár a jövő hétfői sztrájk időpontjáig csak első fokon dönthet a bíróság, tehát nem lesz jogerős a végzés, ha ott jogszerűnek ítélik, hogy a sztrájk alatt csak gyermekfelügyeletet kell tartani, beleállnak.
„Egyrészt azért, mert nonszensz a sztrájk közbeni tanítás, másrészt egész biztos, hogy egy kétórás figyelmeztető sztrájkban való részvételért nem lehet senkit kirúgni, ez nem lenne arányos akkor sem, ha netán később jogellenesnek ítélné bárki is. Harmadrészt ilyenkor mindig azt kell vizsgálni, hogy a sztrájkot szervezők minden tőlük elvárhatót megtettek-e a még elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás érdekében. Ennek mi maradéktalanul eleget tettünk.” Ha ez nem vezet eredményre, március 16-ától komolyabb sztrájkkal folytatódhat a történet. (444.hu)
