Egy franciaországi síparadicsom levegője is hasonlóan szennyezett, mint a Sajó-völgy vidéke – az EU őket is elmarasztalta ugyanúgy, mint Magyarországot, sőt a helyi lakosok is pert indítottak az állammal szemben.
Kevesen gondolnák, hogy a franciaországi Chamonix környéke nemcsak arról híres, hogy az egyik legnépszerűbb síparadicsom, hanem arról is, hogy Franciaország egyik legszennyezettebb területe. A helyzet sok szempontból hasonló ahhoz, mint amit a Sajó-völgyben láthatunk: az Arve-völgyben található, Passy városához közeli ipari terület és a Mont Blanc alagúthoz igyekvő hatalmas méretű áthaladó forgalom komoly károsanyag-kibocsátást produkál, amely aztán megreked a völgyben, különösen a napsütéses téli napokon. Ha pedig mindez nem lenne elég, a fűtési szokások is hozzájárulnak a problémához: felmérések szerint a helyi lakosok 60-80 százaléka fatüzelésű kandallót használ ezen a vidéken.
Mivel a magas légszennyezettség rendkívül komoly egészségügyi kockázatokkal is jár, az uniós törvények régóta szabályozzák a különböző típusú anyagok, mint például a nitrogén-dioxid vagy éppen a Chamonix-nál is rengeteg problémát okozó benzopirol kibocsátási mennyiségét, ám ezt ezen a vidéken is gyakran túllépik: egy évben átlagosan 40 napon konkrétan veszélyesen magas a szálló por koncentrációja a levegőben. Nem véletlen, hogy Magyarországhoz hasonlóan Franciaországot is elmarasztalta az előző években az Európai Unió Bírósága a megengedett napi határérték tartós átlépése miatt. Válaszul ingyenessé tették a tömegközlekedést a helyi lakosokra és a vendégek számára is.
Miközben ez komoly költségeket ró az (Európa egyik legdrágább síparadicsomát működtető) önkormányzatra, jelentősen megugrott a tömegközlekedési eszközöket használók száma. Zajlik a vasúti hálózat felújítása is, és adókedvezményeket biztosítanak a helyieknek, ha környezetbarát fűtési rendszert alakítanak ki az otthonukban.
Az erőfeszítések ellenére Chamonix környékén még mindig rengetegen szenvednek különböző légúti betegségektől, emiatt a helyi lakosok beperelték az államot: állításuk szerint a francia kormány nem tett meg minden tőle telhetőt a levegőminőség javításának érdekében. 2020 novemberében a grenoble-i bíróság kimondta, hogy a francia állam felelős az Arve-völgy helyzete miatt, ugyanakkor az ítélet szerint nem lehet kimutatni egyértelmű kapcsolatot a szennyezés és a lakosok betegségei között.
Amikor az állam ellen dönt a bíróság
Egészen más szennyezés okán, de akad hazai példa is arra a közelmúltból arra, hogy kártérítést ítéltek meg olyanoknak, akik a levegőbe jutott mérgező anyagok miatt súlyos egészségkárosodást szenvedtek. A Heves megyei Lőrinciben egykoron működő cementgyárban ugyanis hosszú éveken át azbeszttel is dolgoztak, amelynek ipari felhasználását annak mérgező volta miatt azóta már betiltották. A levegőbe jutott azbesztnek köszönhetően viszont a faluban, valamint a közeli Zagyvaszántó és Selyp községekben kiugróan magas volt a daganatos megbetegedések száma: a szennyezés olyanokat is érintett, akik nem is dolgoztak az említett cementgyárban. Az egészségkárosodást szenvedők közül 2014 nyarán nyolcan kártérítési pert indítottak a magyar állam ellen, amelynek tulajdonát képezte annak idején a cementgyár. A pereskedés hosszú éveken át húzódott, a betegek egy kivételével el is hunytak, az ügyet a családjaik vitték tovább. 2022 tavaszán aztán a megismételt elsőfokú bírósági eljárás végén fejenként 40 millió forintos kártérítést ítéltek meg az azbesztszennyezés három károsultjának. A döntés még nem jogerős, az állam továbbra sem ismeri el a felelősségét a történtekben.
