Gazdasági programjaikkal kapcsolatban több érdekes különbség derült ki a miniszterelnök-jelöltek előválasztási kampányában. Mivel a vitára már akkor került sor, amikor a szállingózó adatok Márki-Zay Péter (MZP) jó szereplését mutatták, Dobrev Klára visszarepített az időben jó másfél évtizedet. A DK jelöltje irdatlan osztogatásba kezdett, MZP viszont többször is egy olyan pragmatikus pénzügyminiszter hangján beszélt kettejük vitáján az RTL Klubon, aki épp a földre akarja visszahúzni a csillagokat az égről leígérő politikustársát – olvasható a Forbeson.
Kevés konkrétumot mondott, de arra többször utalt, hogy akármi lesz a választáson, elég grízes helyzetben lesz a költségvetés, a következő kormánynak nem lesz sok mozgástere az osztogatásra. Ebben kétségkívül igaza van. És nem csak azért, amit könnyű úgy lefordítani a nép nyelvére, hogy Orbán Viktor kiüríti a kasszát.
Igazából nem látszik nagy különbség Medgyessy Péter emlékezetes 2002-es pénzszórása és a között, amit most Orbán csinál, csak annyi, hogy előbbi nem választási céllal, népszerűséget növelve kezdett bele, hanem friss győztesként, ciklus elején tartotta jó ötletnek betartani a választási ígéretét, kinyiffantani a költségvetést és égbe lőni az államadósságot.
Nyilván nem fért bele egy ilyen vitába, de jó tudni, hogy a következő fél év igencsak necces időszaknak tűnik a világgazdaságban. Senki se számított arra, hogy milyen hosszan tartó poszt-covid hatásokkal kell együtt élnünk, az ellátási láncok felborulása nem egyhamar orvosolható, vagy ha igen, csak a hatékonyság rovására
A világ jegybankjai (köztük a magyar is) épp kénytelen elismerni, hogy az infláció felpörgése nem időleges jelenség és egyre elterjedtebb a várakozás, hogy az energiaárak is tartósan magasak maradhatnak, a gazdasági növekedéssel kapcsolatos bizonytalanság pedig nő. Felelős kormányok nem tipikusan ilyen helyzetekben szokták elereszteni a nadrágszíjat, de a választás most lesz, meglepő lenne, ha a kormány holmi világgazdasági turbulencia miatt visszafogná magát.
