Pert nyert a kismama, akit „ismétlődő szülés veszélye” miatt nem alkalmazott tovább egy állami szerv

Megosztás

„Ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbítottak szerződést, és utasították el álláspályázatát egy kismamának az egyik országos állami szervnél – adtunk róla hírt két és fél évvel ezelőtt. Munkaügyi pert indítottunk, amit februárban elsőfokon elvesztettük. A Kúria azonban most kedden megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és jogerősen megállapította, hogy ügyfelünk anyaságával összefüggésben hátrányos megkülönböztetésnek volt kitéve, amikor jogviszonyát nem hosszabbították meg, miután gyereket szült. A per elsőfokon folytatódik, ezután arról kell dönteni, hogy mennyi kártérítés jár a diszkriminációért. Ahogy eddig, úgy ott is Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviseli ügyfelünket” – írja a Magyar Helsinki Bizottság.

Dóra 2015-től kapott állást az egyik országos állami szervnél. (A nevet megváltoztattuk, és a munkahelyet sem jelöljük meg ügyfelünk védelme érdekében.) A másfél éves szerződését aztán gond nélkül hosszabbították meg újabb másfél évvel. Közben megszületett gyermeke, és a gyeden lévő anyuka jogviszonyának hosszabbítását kérte. De akkor már elutasították. A hivatalos indoklás szerint azért, mert nem teljesítette a belső szabályzatban rögzített feltételeket. Csakhogy a korábbi teljesítményértékelései kiválóak voltak, és az utólag számon kért feltételeket sem ismertették vele írásban.

Az ítélet előzménye, hogy évekkel korábban az egyik országos állami szervnél „ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbítottak szerződést és utasították el álláspályázatát egy kismamának. Dóra (A nevét megváltoztatták) hiába dolgozott jól a főnökei szerint, hiába voltak munkatapasztalatai, mégsem alkalmazták tovább. A Magyar Helsinki Bizottság szerint nem ő volt az egyetlen női munkavállaló ennél az állami szervnél, aki jogviszonya alatt „elment szülni”, majd nem foglalkoztatták tovább. Dóra esete viszont annyiban más, mint a többieké, hogy ő emiatt beperelte az egykori munkaadóját.

Dóra 2015-től kapott állást ennél az országos állami szervnél, a másfél éves szerződését gond nélkül hosszabbították meg újabb másfél évvel. Közben megszületett gyermeke, és a gyeden lévő anyuka jogviszonyának hosszabbítását kérte, amit a munkaadója elutasított. A hivatalos indoklás szerint azért, mert nem teljesítette a gyakornoki program feltételeit. Ugyanakkor a korábbi teljesítményértékelései kiválóak voltak, és a gyakornoki program utólag számon kért feltételeit sem tették közzé a főnökei.

Ekkor azzal biztatták, hogy próbáljon meg egy újabb gyakornoki állásra pályázni, amit néhány hónappal később írtak ki. Ám ezen a pályázaton sem járt sikerrel, amikor rákérdezett, hogy miért nem, a munkaügyi osztály egyik munkatársa az válaszolta: valószínű, hogy újra elmenne szülni. Később egy volt kollégája megerősítette, hogy az „ismétlődő szülés veszélye” az elutasításának oka.

Később kiderült, hogy másik két kismamával is így jártak el ennél az állami szervnél. A Dórával dolgozó három férfi gyakornok állásban maradt, a velük induló összes női munkatárs jogviszonya megszűnt.

Dóra egészségbiztosítását az egykori munkahelye megszüntette, és egy mostani kórházi kezelés során szembesült azzal, hogy nincs nyilvántartva jogosultként.

Dóra ezután a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult, hogy képviseljék őt a peres eljárásban. Azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze egykori munkaadóját a munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatti kár megtérítésére és másfél milliós sérelmi díj megfizetésére. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint önmagában az is jogellenes, hogy határozott idejű szerződésekkel trükközget a munkáltató, miközben ügyfelük jogviszonyát nyilvánvalóan határozatlan idejűnek kell tekinteni. Minden szempontból elfogadhatatlannak tarja, hogy egy munkavállaló nőt az esetleges jövőbeli várandóssága miatt ne alkalmazzanak tovább.

„Különösen súlyos ez a jogsértés, mert egy állami szervnél történt, és több nő is áldozata lett. Sokat hallunk mostanság népességfogyásról, családvédelemről, babaváró támogatásról meg a nők kötelességéről. De jól látszik, az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és kismamákat ne érje hátrány” – mondta.

(Telex.hu)

Kapcsolódó cikkek