Már 2020-tól tilos az Európai Unió területén repülőről szórt kémiai szerekkel szúnyogokat irtani, de Magyarországon a tavalyi és az idei évben is rendkívüli engedélyt adtak a hatóságok a repülős gyérítésre. Tavaly azindok az invazív fajok jelentette járványveszély volt. A Szúnyogmonitor nevű közösségi tudományos portál projektvezető kutatója, Garamszegi László Zsolt szerint ez ebben a formában erős csúsztatás – derül ki a 444-nek adott interjújában.
Az invazív fajok ugyan valóban többféle vírust és férgeket is képesek terjeszteni, de a terjesztéshez nem elég a szúnyog megléte, kell mellé a kórokozóé is, és minden egyéb szükséges ökológiai kapcsolat. Így a potenciális terjesztőképesség nem azonos a ténylegesen megvalósuló terjesztéssel.
„A deltametrin és más piretroid hatóanyagtartalmú biocid termékek olyan nem specifikus idegmérgek, amelyek a csípőszúnyogokon túl számos más hasznos (beporzást, lebontást, kártevők fogyasztását végző) rovarfajra is mérgezők, de felhalmozódnak a vízi gerincesekben is, így tömeges halpusztulást is okozhatnak. A légi úton történő kijuttatás veszélye még az elsodródás, amely során akár természetvédelmi területek is károsodhatnak”.
– közölte Garamszegi.
Hangsúlyozta, hogy ha az invazív fajokra hivatkozva rendelik is el a rendkívül repülős gyérítéseket, az egész országra elrendelt lehetőség akkor is erős túlzás. A Szúnyogmonitor adataiból is látszik, hogy az újonnan érkező fajok messze nem bukkantak még fel az egész országban.
„Ez egy felesleges környezetterhelés, az invazív csípőszúnyogok lokális előfordulása nem indokolja, hogy az ország egész területét környezetkárosító spray-vel fújják le”
– mondta az ökológus.
Véleménye szerint az egyik fő problémát azt jelenti, hogy a katasztrófavédelem nincs felkészülve az alternatív irtási módszerek hatékony alkalmazásához szükséges technológiai változásokra – gondolt itt a földi és biológiai irtásra.
Pedig a biológiai gyérítés Európa-szerte egyre elterjedtebb: ekkor egy olyan bakteriális toxint használnak, ami kifejezetten a csípőszúnyogok lárváit célozza, és sokkal célzottabb hatást lehet vele elérni, nem szivárog tovább más vízi- és szárazföldi élőlényekre. Az ilyen típusú gyérítéshez azonban másféle infrastruktúra és logisztikai eszközök kellenének.
A teljes interjút elolvashatja a 444 portálján!
