Hirtelenjében visszakozott a kormány a kínai egyetem ügyében – mégis népszavazás dönthet

Megosztás

Sokak szerint a tüntetés hozta meg eredményét, hogy Orbánék visszavonulót fújtak és jó másfél évvel elnapolták a döntést és hajlanak a népszavazásra is. De valóban így lesz-e, vagy csak a 2022-es választásokon szeretnének túl lenni?

A 444.hu kicsit jobban beleásta magát a rengeteg vitát kiváltó ügybe.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap közölte, hogy

“A Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik.

Tervek sem állnak rendelkezésre. Ha meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása, akkor lehet dönteni. Ide mostantól számított másfél év alatt eljuthatunk. (…) Mi nem akarunk a néppel, így a budapestiekkel szemben sem esetleges akaratuk ellenére „jót tenni”. Ezért támogatjuk, hogy ha a beruházás feltételei ismertek, akkor a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet.”

Gulyás bejelentése szerint 2023 januárjára tolták ki a döntés legkorábbi határidejét arról, hogy egyáltalán legyen-e Fudan Egyetem Budapesten.

A kormány úgy próbálja beállítani az ellenzékiek tiltakozását, mintha árnyékra vetődtek volna, és egy olyan tervvel szemben kampányolnának, amit még a kormány is éppen csak ízlelget, és az egészet ráhagyná azokra, akik a 2022-es választást megnyerik.

Ez azonban egy teljesen új irány a kormány részéről. Egészen mostanáig minden idei döntés arról szólt, hogy sürgesse és visszavonhatatlanná tegye a Fudan felépülését, és hogy az egyetem a Diákváros néven tervezett beruházással együtt, annak területén épüljön fel.

Napokig vitatkoztak a parlamentben egy közéleti vitára alkalmatlan ügyről?

Ha igaz lenne Gulyás miniszter állítása, miszerint “a Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik”, akkor hogyan terjeszthette be május 11-én, 23 óra 37 perckor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a parlamentnek “A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról” című törvénytervezetet?

Hogy nem lehet alkalmas közéleti vitára egy olyan törvénytervezet tartalma, aminek általános (május 27-én) és részletes vitáját (május 31-én és június 1-én) a parlamentben már meg is tartották?

Milyen demokrácia az olyan, ahol egy törvény parlamenti vitája közéleti vitára nem alkalmas?

Törvényt írtak négy ingatlan átadásáról

Ez a törvény nemcsak nevében szól a Fudan Budapestre telepítéséről. Elfogadásával a kormány létrehoz majd egy közérdekű vagyonkezelő alapítványt, hogy az létesítsen és tartson fenn egy egyetemet, együttműködésben a kínai Fudannal. Ugyanezen törvény szerint négy ingatlant rögtön át is ad az állam az alapítványnak: mind a négy a ferencvárosi Duna parton van, azon a környéken, amit a kormány magyar kollégistáknak ígért oda korábban.

Egy áprilisban elfogadott, másik törvény alapján a közérdekű vagyonkezelő alapítványok – így ez is – minimum 600 millió forintos vagyonhoz jutnak az induláskor.

Gulyás Gergely tehát úgy próbálja előadni a “még semmiről se döntöttünk, dönthet majd másfél év múlva a nép” koncepciót, hogy a kormány, aminek a tagja, öt nappal korábban még arról győzködte a parlamenti képviselőket, hogy szavazzák meg ezt a törvényt.

Mátrai Márta fideszes képviselő a törvény parlamenti vitáján így fogalmazott: “Hosszú előkészítés után, több tárgyalást, egyeztetést követően a megvalósulás szakaszába ért Magyarországon a világ egyik kiemelkedő egyetemi campusának építése, a Fudan Hungary Egyetem.” Nehéz a “megvalósulás szakaszába lépett” állítást összeegyeztetni azzal, hogy még vitára sem alkalmas fázisban van.

További részletek a 444.hu cikkében olvashatók.

Kapcsolódó cikkek