Május 21-én volt egy éve, hogy a kormány bejelentette, bezárják a tranzitzónákat. Az Európai Bíróság tavaly május közepén ítéletben mondta ki: a menedékkérők tranzitzónában tartása őrizetbe vételnek minősül, így a magyar államnak azonnal szabadon kell engednie az ott tartózkodókat.
A menekültek közül ezek után nagyon kevesen maradtak Magyarországon.
A menekülteket a hvg.hu számolta össze. Az átmeneti rendelkezések értelmében az érintettek szinte kizárólag Magyarországgal határos, nem európai uniós tagállam területén működő képviseleten nyújthatnak be menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot. Ez praktikusan azt jelenti, hogy kizárólag a Kijevben, illetve a Belgrádban működő magyar nagykövetségeken van erre lehetőségük.
Az 59 ember kérelmező közül csupán nyolc ember kapott lehetőséget arra, hogy beutazzon Magyarországra és itt menekültkérelmet nyújtson be az egy év alatt, amióta a menekültügy a nagykövetségi rendszerben működik – derült ki a hvg.hu cikkéből.
Ez a nyolc ember három családot takar, közülük eddig mindössze négy ember kapott menekültstátuszt Magyarországon.
A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint életszerűtlen szabályok nehezítik a menedékkérők dolgát. A benyújtott szándéknyilatkozatok számából is látszik, a rendszer kiválóan alkalmas arra, hogy minimalizálja a beadható menedékkérelmek számát.
