Csaknem 20 évnyi jelenlét után az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei hivatalosan is megkezdték csapataik kivonását Afganisztánból szombaton – írja az MTI alapján az Index.hu. A katonai felszereléseket márhetekkel korábban elkezdték elszállítani az országból.
Számos NATO-tagállam további erőket telepített Afganisztánba azért, hogy szavatolja a kivonulás biztonságát, ugyanis sokan tartanak tőle, hogy a tálib lázadók megtámadhatják a távozó csapatokat.
A NATO 2015. január 1-je óta az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű kiképzőmisszió keretében segítette az afganisztáni biztonsági erőket. Az ázsiai országban a katonai szövetségnek mintegy 9600 katonája állomásozott. Az Egyesült Államok 2500, Németország 1300, Olaszország 895, az Egyesült Királyság 750, Törökország pedig 600 fegyveressel van jelen Afganisztánban.
A NATO csapatkivonásának bejelentése óta a tálibok fokozták az afgán biztonsági erők elleni támadásaikat.
ELEMZŐK SZERINT A KIVONULÁS ÚJABB POLGÁRHÁBORÚBA TASZÍTHATJA AFGANISZTÁNT, ILLETVE LEHETŐVÉ TEHETI AZT IS, HOGY A 2001-BEN ELŰZÖTT TÁLIBOK ISMÉT HATALOMRA KERÜLJENEK.
Az afganisztáni újjáépítés amerikai finanszírozását felügyelő washingtoni szervezet (SIGAR) pénteken arról számolt be, hogy harminchét százalékkal megnőtt az idei év első három hónapjában az erőszakcselekmények száma Afganisztánban a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva. A jelentés szerint ezért a kabuli kormány ellen harcoló csoportok, elsősorban a szélsőséges tálibok felelősek.
Az ENSZ afganisztáni missziója nem sokkal korábban azt közölte, hogy 2020 első három hónapjához képest 29 százalékkal nőtt a civil áldozatok száma.
Az Egyesült Államok 2001 őszén kezdett invázióba Afganisztán ellen, azt követően, hogy az ország megtagadta Oszáma bin Láden kiadatását, akit az amerikaiak a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások szervezésével vádoltak meg.
