A szociális szféra bajban van, de van megoldás

Megosztás

Az Ökopolisz Alapítvány átfogó kutatást készített a szociális szféra helyzetéről, mostoha körülményeiről – írja a JövőTV.

A kutatás eredményeit pedig egy online konferencián mutatták be nekünk. Az Alapítvány célja a kutatás eredményeinek közreadásán keresztül a szociális szféra problémáinak ismertetése, megoldási lehetőségek felvázolása volt. Nagyon röviden összegezve: a szociális szféra helyzete rossz, de van megoldás. De ezért a kormánynak tennie is kéne valamit.

„Az emberek többsége nem tud semmit a munkánkról”

A fent említett kutatást Gyarmati Andrea, szociológus készítette 2021 január 28 és február 8 között. A kérdőívét 1280 szociális szférában dolgozó személy töltötte ki.

Gyarmati Andrea, szociológus mutatja be kutatásának az eredményeit
Pásztor Csaba/Jövő TV

Kutatásából kiderült, hogy a szociális szférában dolgozók nettó medián bérük 195 ezer forint. Ez nem hangzik soknak, de ha kivesszük belőle a pótlékokat, akkor már csak nettó 145 ezer forint az átlag bér.

A SZOCIÁLIS SZFÉRÁBAN DOLGOZÓK HARMADA TERVEZI A MUNKAHELYVÁLTÁST, JELLEMZŐEN AZ ALACSONY FIZETÉS MIATT.

A legtöbb szektorban dolgozó nem lojalitás miatt marad a jelenlegi pozíciójában, hanem mert félnek, hogy nem találnának másik, jobb munkahelyet. Az alacsony fizetés miatt kevés pályakezdő fiatal is van, ami miatt a munkaerőhiány is egyre jelentősebb probléma a szociális szektorban.

És mind emellé társulnak még olyan tovább probléma is, hogy a munkavállalók fizikai-mentális egészségének a védelme nagyon hiányos, vagy nincs is ilyen.

Bérfeszültség, bérrendezés és finanszírozási válság

Meleg Sándor, szociális munkás rámutatott arra, hogy a szociális dolgozók bérrendszere teljesen töredezett, és kaotikusabbnál kaotikusabb pótlék- és finanszírozási rendszerekkel próbálták orvosolni, mint átmeneti megoldások. A minimálbér és a bérminimum fokozatosan felülírja a teljes közalkalmazotti bértáblát, amelyből következik az egyértelmű: a szociális ágazatban dolgozók a legalacsonyabb jövedelmű közalkalmazottak. Ezek megoldása szükséges, és lehetséges. Meleg Sándor szerint többi között az állami finanszírozási rendszer átalakítása, a bérrendezés, valamint a folyamatos, kiszámítható fejlesztési források biztosítása megoldás lehetne a szektor finanszírozási válságára.

AZ ÁGAZATBAN OLYAN ÖSSZEKAPCSOLÓDÓ PROBLÉMARENDSZEREK ALAKULTAK KI, AMELYEK AZ ELLÁTÓRENDSZER EGÉSZÉNEK MŰKÖDÉSÉT NEGATÍVAN BEFOLYÁSOLJÁK, ALAPVETŐ CÉLJAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT VESZÉLYEZTETIK. AZ ÁGAZATBAN JÓL ÉRZÉKELHETŐ VÁLSÁGTÜNETEK MUTATKOZNAK.

Meleg Sándor, szociális munkás a szféra problémarendszereit és megoldásait részletezte
Pásztor Csaba/Jövő TV

Viszont a jelenlegi problémáknak lehetnek megoldásai, de ezekhez a megoldásokhoz nem adottak a szükséges külső és belső feltételek, legyen az finanszírozás, esetleg egy új szabályozás.

Kik a szociális munkások?

Pilinszki Attila szociális munkás, egyetemi docens a szociális munkásokról és munkájukról beszélt, amelyből kiderült, hogy nem csak a laikusok, hanem a döntéshozók sem tudják, hogy pontosan kik ők, és milyen feladatot látnak el.

Pilinszki Attila is egy kutatásnak az eredményeit mutatta be, amely csak megerősítette az előző kutatás eredményeit, és vice-versa
Pásztor Csaba/Jövő TV

Megtudtuk, hogy vitális kimerültségben a szociális szektorban dolgozók vezetnek toronymagasan, akiket egészségügyi szektor követ.

A koronavírus járvány alatt többen gondolkodtak el a szakmájuk elhagyásán, mint a járvány előtt. Ez a szociális- és az egészségügyi szektorban dolgozókra is igaz.

EZ AZÉRT VAN, MERT EZ A KÉT SZEKTOR VAN/VOLT A JÁRVÁNY FRONTVONALÁBAN.

Pilinszki problémaként hozta fel azt is, hogy a felsőfokú szociális képzéseket egyre kevesebb fiatal érdekli, és és egyre kevesebb fiatal is fejezi be a tanulmányait.

Szociális munka és érdekvédelem

László Johanna, szociális munkás a szociális szféra érdekvédelmére hozott fel példákat és megoldásokat egyaránt. Elmondása szerint a külvilággal nem csak akkor kellene kommunikálnia a szektornak, amikor már nagy baj van, hanem egy állandósított kommunikációs csatornát kéne létrehozni a dolgozók és a világ között. Ezt a kommunikációt akár egyéni, csoport, vagy közösségi szinten is meg lehet valósítani.

HASONLÓ ESET TÖRTÉNT A JÁRVÁNY ALATT, AMIKOR A SZOCIÁLIS SZFÉRÁBAN DOLGOZÓKAT KIHAGYTÁK A 2. OLTÁSI KÖRBŐL.

Az oltási kampánnyal kapcsolatos felszólalás alulról indult, amelyet számos közreműködő karolt fel és segített nyílt levelek, sajtómejelenések formájában. Ezzel a szektor problémája a köztudatba került, egy nagyobb körben megejelenő valós probléma lett. A kampány végül két okból nem volt sikeres: a 2. oltási kör kiterjesztése nem történt meg, és az oltási program annyira felgyorsult, hogy erre már nem is volt szükség.

Viszont több szempontból is sikeresnek lehetett elkönyvelni:

  • A szektort érintő valós problémát sikerült kampánnyá formálni rövid idő alatt.
  • A nyilvánosság megszólítása, a kulisszák mögötti világ megjelenítése
  • Szociálisok aktív szerepe.
  • Szakmai diskurzus, szervezetek közötti kommunikáció erősítése.

Verdikt

A szociális szféra helyzete romlik, egyre kevesebb fiatal érdeklődik iránta, ezért a benne dolgozó átlagkor is egyre magasabb, a fizetések évről-évre alig javulnak és még sorolhatnám… Viszont erre mind lenne megoldás, de ehhez a teljes szektornak össze kellen fogni, és megfogalmaznia az ő céljait, törekvéseit, amelyhez a egy hosszú távú megoldás kell. Ha mindez mégse történik meg, akkor éveken belül nem lesz ki vigyázzon a gyerekeinkre, idős hozzátartozóinkra, beteg családtagjainkra.

Kapcsolódó cikkek