Elméletileg a versenyzők teljesen elzártan, egy buborékban élnek, de ha valaki a buborékon belülre hozza a fertőzést, akkor mi lesz? Mert ez történt.
A magyar vívók sportsikerei mellett (Márton Anna arany-, Szilágyi Áron ezüst-, Pusztai Liza bronzérmet szerzett) sajnálatos módon egy pozitív covidtesztet is hozott a szombati nap a budapesti kardvívó világkupán.
A koronavírus-járvány miatti egyéves leállást követően a budapesti olimpiai kvalifikációs világkupa az első jelentős nemzetközi verseny, amit megrendeztek. Legfőként a Magyar Vívó Szövetségnek köszönhetően, amely a nemzeti sportszövetségek közül elsőként és egyedüliként vállalta az esemény lebonyolítását, még a harmadik hullám közepette is.
A magyar szövetség igencsak bátor, mondhatni vakmerő döntésének eredményeképpen a legsúlyosabb járványhelyzet közepette fogadjuk hazánkban a nemzetközi kardvívóvilágot.
A versenyre hatalmas mezőny gyűlt össze: 5 kontinens 49 országából 400 vívó érkezett a magyar fővárosba, hogy részt vehessen a március 11. és 14. között a budapesti BOK-csarnokban rendezett eseményen.
A szervezők úgynevezett „buborék” kialakításával igyekeztek gondoskodni a résztvevők egészségéről, ám a vírust a szigorú szabályok ellenére sem sikerült kizárni a világkupáról. A görög sajtó egybehangzó értesülései szerint szombaton pozitív lett a görög Despina Georgiadou covid-tesztje, így a 29 éves kardvívó hiába jutott a legjobb 64 közé a pénteki selejtezők során, szombaton koronavírus-fertőzése miatt már nem léphetett pástra.
A szervezők részéről eddig semmilyen információ nem jelent meg Georgiadou betegségéről, sőt arról sem, hogy bárki pozitív tesztet produkált volna a verseny résztvevői közül. Noha a budapesti rendezvényt kiemelt nemzetközi figyelem övezi, mivel afféle nem hivatalos tesztversenynek is tekinthető, ami bizonyíthatja vagy éppen cáfolhatja, hogy a nagy világversenyeket speciális óvintézkedések betartásával még a járvány közepette is meg lehet rendezni biztonságos körülmények között.
A budapesti világkupa valamennyi résztvevője, azaz a csapattagok (versenyzők, edzők, csapatvezetők, orvosok stb.), versenybírók, tisztviselők, sportvezetők és VIP-vendégek a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően csak negatív PCR- teszttel léphettek be Magyarország területére, a szállás elfoglalásakor pedig egy újabb PCR-teszten is át kellett esniük.
Csak az akkreditálhatott a rendezvényre, akinek ez a tesztje is negatív lett. Az akkreditált személyek „beléphettek a buborékba”, és onnantól fogva szabadon mozoghattak a szálláshely, illetve az edzés- és versenyhelyszínek között.
Buborékrendszer tehát egy olyan zárt rendszer, ahol az abba bekerülő személy nem kerül közvetlen kontaktusba buborékon kívüli személlyel. A célja pedig, hogy kizárja annak a lehetőségét, hogy a tesztelt, nem COVID-fertőzött személy közvetlen kontaktusba kerülhessen nem tesztelt, potenciálisan COVID-fertőzött személlyel.
A budapesti világkupa Covid-protokollja szerint a verseny megrendezésében, a résztvevők elszállásolásában, étkeztetésében, illetve utaztatásában közreműködő, nyilvánvalóan igen jelentős méretű személyzet tagjait a munkába állás előtt minden nap antigén gyorsteszttel szűrik.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020 novemberi közleménye szerint ugyanakkor “Az antigén gyorstesztek nem alkalmasak szűrésre” mivel „akik tünetmentesek vagy még csak enyhe tüneteket produkálnak, csak kis mennyiségben van jelen a vírus, így az ő esetükben a gyorsteszt nagy valószínűséggel fals negatív eredményt mutat majd. Tehát az adott személy megnyugszik, hogy nem kapta el a vírust, közben pedig megfertőzi a környezetét”. (A gyorsteszt abban megbízható, hogy ha pozitív eredményt mutat, akkor az illető szinte bizonyosan valóban fertőzött. Abban már kevésbé pontos, hogy akinek negatív az eredménye, az valóban nem kapta el a covidot.)
Bár a verseny szervezői szerint a vívókra kifejezetten jellemző a fegyelem, a selejtezők élő közvetítésében azért bőven lehetett látni olyan jeleneteket, amelyek nem feleltek meg a Covid-protokollnak.
A lehúzott maszkkal pihenő versenybírók vagy a lelátón összeverődő, az éppen vívó csapattársaiknak szurkoló résztvevők, vagy éppen a terem sarkában csoportosan meghúzódó szervezők egyaránt megsértették az előírásokat.
Ami azt látszik bizonyítani, hogy egy ilyen méretű eseményen még a legszigorúbb előírások és a helyszíneken szolgáló “Covid Marshallok” sem jelenthetnek garanciát a fertőzésmentes körülmények tökéletes biztosítására.
A verseny megrendezésének legfőbb motivációja bevallottan az volt, hogy a hazai környezet előnyeit kihasználva a lehető legtöbb magyar kardvívó juthasson ki a 2021 nyarára halasztott tokiói olimpiára. Csakhogy mint ebből a pénteki interjúrészletből is kiderült, maguk a szervezők is tisztában vannak vele, hogy tokiói játékok helyzete jelenleg igen bizonytalan.
Vagyis konkrétan azért vállaltuk el elsőként és egyedüliként ennek az igen nagyméretű világversenynek a megrendezését Európa járványügyi szempontból egyik legrosszabb helyzetben lévő országaként, hogy minél többen lehessenek ott egy olyan olimpián, amit lehet, hogy nem is tartanak meg.
A magyar vívószövetség elnöke – nagy meglepetés – egy fideszes politikus, az elmúlt télen a kétszeres olimpiai bajnok Szabó Bencével szemben is hatalmas fölénnyel újraválasztott Csampa Zsolt. A kormányban betöltött pozíciója és a szinkronizációs hibák előfordulási gyakorisága alapján akár úgy is tűnhetne, hogy Csampának volna mostanában fontosabb dolga egy vívóversenynél, hivatalos beosztása szerint ugyanis a belügyminisztérium nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkára.
Hogy a verseny megrendezése mennyire fontos volt, mutatja az is, hogy a magyar kormány 2021. február 19-én hozott rendeletében 297 millió forintot adott az esemény lebonyolítására. (444.hu)
