Egy földrengés és az azt követő cunami miatt 2011. március 11-én történt minden idők második legsúlyosabb nukleáris balesete – az 1986-os csernobili mellett az egyetlen, amely a legmagasabb besorolást kapta a nemzetközi nukleáris eseményskálán.
Azon a napon Japán történetének legnagyobb, a Richter-skálán 9,1-es erősségű földrengése és az azt követő szökőár megrongálta a Fukusima Daiicsi (Fukusima I) atomerőművet, amelynek három reaktora leolvadt, a létesítményből nukleáris szennyezés került a környezetbe.
A Tóhoku régió csendes-óceáni partjainál, Szendai várostól nem messze kipattant rengést tízméteres cunami követte, az elemi csapás következtében több mint 18 ezer ember halt meg. Az anyagi kár is hatalmas volt, Észak-Japánban négy és félmillió háztartás maradt áram, másfél millió víz nélkül. A legsúlyosabb következményekkel a Tokiótól 240 kilométerrel északra található fukusimai atomerőmű megrongálódása járt.
A földrengés idején az erőmű hat reaktora közül három karbantartás miatt nem üzemelt, a másik hármat az automatikus rendszerek azonnal leállították. A fűtőelemekben azonban még ezután is hő termelődött, de a hűtővizet keringető szivattyúk a földmozgás okozta áramkimaradás, a helyettesítésükre hivatott dízelmotoros áramfejlesztők pedig a szökőár következtében álltak le. (Az erőmű gátjait ötméteres hullámokra tervezték, a cunami azonban kétszer nagyobb volt és elárasztotta a létesítményt.) A reaktorokban így emelkedni kezdett a hőmérséklet, a vízből kivált az oxigén, a hátramaradt hidrogén pedig ismét oxigénnel érintkezésbe kerülve felrobbant. A reaktorok fél nappal a földrengés után leolvadtak, a folyékonnyá vált fűtőanyag a tartályok alján gyűlt össze. A tartályok, hiába szivattyúztak beléjük tengervizet, megsérültek és a radioktívvá vált hűtővíz kiszivárgott.
Az erőműből nagy mennyiségben jutottak ki radioaktív anyagok,
a szennyeződés értéke elérte a csernobili 20-30, sőt egyes becslések szerint 40 százalékát is. Egy részük közvetlenül, nagyobb részük a levegőből a csapadékkal került a talajba, a felszíni vizekbe és a tengerbe,
de a szennyezett terület nagysága nem összehasonlítható a csernobilivel. A baleset és a mentés során 37-en szenvedtek fizikai sérülést, két embert radioaktív égési sérülés gyanújával szállítottak kórházba. A radioaktív sugárzás nem követelt halálos áldozatot, az erőmű 80 kilométeres körzetéből mintegy 170 ezer embert kellett kitelepíteni.
Az LMP az évforduló alkalmából ismételten benyújtott egy határozati javaslatot a Paks 2 szerződéseinek a felmondásáról. “A jövő a tiszta és olcsó megújuló energiaforrásoké, ezért elvárjuk, hogy a kormánypártok támogassák a határozati javaslatunkat” – írták.
via infostart.hu
