A legnagyobb hófúvások idején történt az eset, amikor gépkocsival szinte lehetetlenség volt közlekedni a Dunántúlon. De kit vitt a repülő és miért a titkolózás?
Ezt a kérdést tette fel saját közösségi médiás oldalán Hadházy Ákos. (A borítókép illusztráció.)
“Ha valaki tudja, hogy KIT VITT VAGY KIÉRT MENT A HONVÉDSÉGI LUXUS REPÜLŐ GRAZBA február 11-én, annak fizetek egy sört, vagy – ha tud egy kicsit várni –, kap egy dedikált példányt a készülő könyvemből.
A 607-es lajstromjelű katonai (azaz szürkére festett) Dassault Falcon 7X február 11-i útja nagyon izgalmas volt. Kecskemétről indult a déli órákban. Az úti cél Graz volt, azonban – feltehetően a 100 km/órás, orkán erejű szélvihar miatt – nem tudott leszállni. Szabályos „missed aproach” (sikertelen megközelítési) eljárás után egy holding (körözés) idejéig gondolkodott, de végül a kapitány a visszatérés mellett döntött. Kecskeméten ugyan valamivel kisebb, 70 km/h volt a vihar, de a szél kedvezőtlenebb, oldalirányból fújt és a hó is esett, így ott sem ment egyszerűen a leszállás, csak a harmadik próbálkozás sikerült.
Felmerül a kérdés, hogy mi a csudáért kell a katonai/kormányzati luxus jettel Grazba repülni, miközben autóval, autópályán 3,5 óra az út Budapestről. Nos, az a nap volt az egyetlen, amikor valódi téli időjárás miatt hófúvások, útlezárások nehezítették a dunántúli közlekedést. Ami tehát történhetett: egy marha fontos katonát vagy kormánytagot kellett valamiért aznap Grazba vinni, vagy Grazból hazahozni és a rossz útviszonyok miatt úgy dönthettek, hogy inkább repcsivel kellene kiugrani emiatt Grazba. Nem volt az, amellett, hogy felháborító ez az egész adófizetői pénzen történő luxus repülőzés, még veszélyeztették is a személyzet épségét. Hogy ki lehetett ez a fontos személy, akit Grazba kellett vinni vagy onnan hazahozni, ilyen sürgősen, nem tudhatjuk.
Feltételezem, hogy a honvédség sem fogja elmondani, merthogy hadititok. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban meg kell jegyezni, hogy a kormánytagok katonai reptetése repülésbiztonsági és anyagi okokból sem ideális. Egy repülő ugyanis akkor a legdrágább játék, ha nem repül: minél kevésbé kihasznált, annál drágábbnak számít a beszerzése, a személyzet kiképzése és állományban tartása. Ráadásul a katonai utasszállítók pilótái jóval kevesebbet repülnek, mint egy légitársasági pilóta és ez kiélezett helyzetben megbosszulhatja magát. Emiatt (és a néhai államfő által feltehetően erőltetett landolás miatt) halt meg korábban a lengyel elnök is, de magyar Tu-134-es is zuhant le Bukarestben azért, mert tapasztalatlanabb katonai személyzet repülte.”
