A városi szállópor ellen a textilmaszk se véd meg teljesen

Megosztás

Egy új tanulmány szerint a halálesetek 18-20 százaléka – valamilyen módon – összefügg a légszennyezettséggel a Földön. Ráadásul az apró szemcsék káros hatásaitól a textilmaszk is kevéssé véd. Az viszont megfigyelhető volt, hogy a járvány miatti lezárások és kijárási korlátozások idején jóval kevesebb szennyező anyag került a levegőbe – mondja a levegő tisztaságának védelmével foglalkozó geográfus.

Magyarország legszennyezettebb levegőjű városában, Budapesten február 19-én, pénteken a szálló por (PM10) koncentrációja 61 mikrogramm volt köbméterenként. A nitrogén-dioxidé 46,4, a kén-dioxidé 3,7, a nitrogén-oxidoké 77,5, az ózoné 9,7. Ezek közül a szálló por sűrűsége a problémás, a nitrogén-dioxidé és a nitrogén-oxidoké kedvezőtlen minősítésű. Az összesített szmog-index 64,8. A légszennyezettség mértéke átlépte a jogszabályban leírt egészségügyi határértékeket, de még nem éri el azt a szintet, amikor a szmogriadó tájékoztatási fokozatát elrendelik. Ettől függetlenül „ez a szint hosszú távon már számottevő káros egészséghatást okozhat” a legszennyezes.hu minősítése szerint.  

Februárban két, egymástól függetlenül megjelent tanulmány is a levegő szennyezettségének az egészségre gyakorolt hatását vizsgálta. A quibit.hu írása szerint az egyik, négy egyetem által készített tanulmány szerint a korábbi becslésekhez képest nagyjából kétszer annyi ember halála vezethető vissza a fosszilis energiahordozók elégetésének következményeire a Földön. Például 2012-ben a halálozások 21 százaléka, 2018-ban pedig 18 százaléka írható valamilyen formában a szennyezett levegő számlájára.

Szuhi Attila, a legszennyezes.hu honlapot működtető Válaszúton Alapítvány szakértője szerint

„Amikor műanyaggal, szeméttel tüzelnek, több százféle vegyület kerül a levegőbe. Nagy részük rákkeltő, mutagén, születési rendellenességeket okoz, és ezeknek az anyagoknak nincs olyan határértéke, amely alatt biztonságosnak tekinthető a koncentrációjuk”.

A kutató azt mondja, nem tudja, hogyan lehetne ezt a jelenséget visszaszorítani, azon túl, hogy ha kevesebben szegényednek el, akkor nyilván kevesebben kényszerülnek rá arra, hogy olyasmivel fűtsenek, ami nem a kályhába való. Közülük sokan tisztában vannak azzal, hogy a saját egészségüket is veszélyeztetik.

Azt, hogy a levegő tisztasága miért fontos, a legtöbben tudják. Van, aki ebből a szempontból is tudatosan él, napi szinten követi az adatokat, olykor talán még túl is aggódja a problémát. Mások egyáltalán nem is ismerik a levegőszennyezettség által fellépő kockázatokat. Hogyan lehet egy laikusnak elmagyarázni, miért fontos ez?
A légszennyező anyagok többsége olyan apró méretű, hogy nem látható. Ahogy nem látjuk az oxigént, aminek hiányában néhány perc alatt meghalnánk, éppúgy a légszennyező anyagok sem látszódnak”

– magyarázza a geográfus.

Az a körülmény, hogy most a nagyobb városokban mindenkinek maszkot kell viselnie a koronavírus-járvány miatt, kis mértékben csökkenti a levegővel a szervezetbe jutó káros anyagok mennyiségét is.

Ám míg a vírus – ismereteim szerint – nagy méretű aeroszolokkal utazik, amit a maszkok kiszűrhetnek, addig a gáznemű légszennyező anyagoknál a mérettartomány továbbra is nagyon csekély, és ez igaz a szálló porra is

– érzékelteti a különbséget Szuhi Attila.

Több publikáció is született a témában. A dízelüzemű autók kipufogógázából származó részecskék esetén a textilmaszkok hatékonysága 15–75 százalék között mozgott. PM2.5, levegőben szálló finom por esetén a szűrőhatás marginális. A textilmaszkok szűrési hatékonysága a mosással is csökken. Azért valamennyi szennyezőanyag természetesen fennakadhat a maszkokon. Sokkal jelentősebbnek érzem azt a hatást, ami a károsanyag-kibocsátás csökkenéséből eredt, elsősorban tavaly tavasszal – azaz, amikor a vírus első hulláma nyomán lelassult a mindennapi életünk.

A teljes cikket elolvashatja az okopolisz.hu weboldalon!

Készült az Ökopolisz Alapítvány támogatásával.

Hozzászólások

Related posts