Nem bukott el Angela Merkel, nem kezdtük el a kilépést az Európai Unióból, nem gyengült meg a Netflix és így tovább. Igaz, amikor ezekbe a jóslásokba bocsátkozott egy évvel ezelőtt a neves lap, még halvány fogalmunk sem lehetett arról, milyen szinten keríti hatalmába az egész világon a Kínából valamilyen úton-módon kiszabaduló koronavírus-világjárvány.
A koronavírus tényleg mindent megváltoztatott 2020-ban, és noha a vírusról már 2019 év végén megjelentek az első hírek Kínából, még az év eleji jóslatokban sem említette senki egy világjárvány eshetőségét, azt meg pláne nem, hogy az ilyen hatással lehet a gazdaságra, a politikára és a társadalomra. Ez persze érthető, hiszen ebben az időszakban még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sem vette igazán komolyan a fertőzés terjedését. A WHO január közepén még azt közölte: nem bizonyított, hogy az új vírus emberről emberre is terjedne, miközben már jóval korábban Tajvan épp az ellenkezőjére figyelmeztette a szervezetet. A többi már történelem.
Szerencsére úgy tűnik, nem jött be a Washingtoni Egyetemen működő Egészségmérési és -értékelési Intézet (IHME) által még október legelején jósolt legrosszabb forgatókönyv, miszerint ha minden úgy marad, ahogy október elején volt (azaz nincsenek érdemi korlátozások), akkor az év végére 12500 halálos áldozata lehet a vírusnak Magyarországon. Igaz, ez valószínűleg azért sem következett be, mert a második hullám eljövetele után a kormány szigorított. Viszont annyiban sajnos bevált a jóslat, hogy december az év végéhez közeledve járványkezelési mintaországból halálozási csúcsországgá váltunk: december 20-án Magyarországon regisztrálták az egymillió lakosra jutó legtöbb igazolt koronavírusos halálesetet a világon. Az IHME egyébként novemberre várta a tetőzést – ez a jóslat sem jött be, és egyelőre csak reménykedhetünk abban, hogy decemberben tetőzik a járvány.
A német nagykoalíció szét fog szakadni 2020-ban – ez a Financial Times be nem vált jóslatai között van. A nagykoalíció nemhogy szétesett volna idén, de inkább megerősödött, a felmérések szerint, ha választásokat tartanának, akkor a CDU/CSU-s kormánykoalíciónak ismét abszolút többsége lenne. Mindezt egyébként a koronavírusnak köszönhetik. A járványt sikeresen kezelte a kormány, az egészségügyi ellátórendszer bírta a terhelést, az emberek bíznak a rendszerben.
Az FT tavaly úgy látta, hogy 2020-ban Matteo Salvini, az olasz nacionalista Liga vezetője visszatér a hatalomba. Ez a jóslat sem vált be. Salvini azt tervezte, hogy az idei regionális választásokon a jobboldallal legyűri Giuseppe Conte kabinetjét, ami kormányválsághoz, majd előrehozott választáshoz vezet, amit aztán a Liga nyer meg. De Salvini stratégiája megbukott, a koronavírus pedig tovább tépázta az esélyeit. Salvini ugyanis a járvány alatt saját magának is ellentmondó nyilatkozatokat tett a járvány által előidézett válság súlyosságáról, ezért aztán nem csak a Liga, de az ő népszerűsége is folyamatosan csökkent. Salvini tehát nem tért vissza a hatalomba, ellenkezőleg: bukott politikussá vált.
Az FT azt is jósolta, hogy az Egyesült Államokban nem lesz recesszió. Lett, de ez is a koronavírus miatt következett be. Bár a járványtól függetlenül sokan pedzegették már, hogy a gazdasági konjunktúrát szükségszerűen lassulás váltja majd fel az USA-ban, nagyon sok tényező ennek ez ellentétét jelezte. Noha az amerikai vállalatok valóban visszafogták tőkebefektetéseiket, de a fogyasztás tavaly év végén is erős volt, a munkanélküliség alacsony, és optimizmusra adott okot, hogy az új állások a gazdaság legszegényebb részén jöttek létre. A járvány aztán szinte mindent lenullázott, jelenleg majdnem fél évszázados mélyponton van az amerikai munkanélküliség. Hivatalosan egyébként már februárban elindult a visszaesés az Egyesült Államokban. Akkor egy 1854 óta példátlanul hosszú, 128 hónapja tartó gazdasági növekedési szakasznak lett vége.
Fontos jóslata volt az FT-nek az is, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátása 2020-ban is nőni fog. Ezzel szemben január eleje és június vége között 8,8 százalékkal esett vissza az emisszió globális értéke – hála a járvány miatt bevezetett korlátozásoknak. Ez azonban korántsem jelenti, hogy ez valamiféle javuló trendet jelezne, ez csak egy átmeneti változás, nem lesz hosszú távon hatással a klímával kapcsolatos folyamatok alakulására.
Doug Kass, a Seabreeze Partners Management alapkezelő elnöke még tavaly írt egy hosszú listát arról, hogy 2020-ban milyen potenciális eseményeknek lehetnek komoly politikai és gazdasági hatásai. Kass egyebek mellett azt írta, hogy a Netflix meggyengül és a Microsoft kiüti őt a FANG-ból, azaz a legnagyobb amerikai tech óriások részvényeit tömörítő csoportból, de ez a jóslat nagyon nem jött be, mert a Netflix a karanténidőszak alatt inkább megizmosodott, mintsem gyengül volna. (Bár a Microsoft is erősödött.) Az a jóslat viszont bejött, hogy nagyobb részvénymozgások lesznek például a Boeingnál vagy az amerikai gyógyszercégeknél, még ha Kass nem is a koronavírus miatt gondolta ezt.
Értelemszerűen a Századvég sem kalkulálhatta be a jóslatába a koronavírust még 2019 tavaszán, amikor azt prognosztizálták, hogy 2020-ban 3,5 százalékkal növekszik majd a magyar gazdaság.
A Saxo Bank elemzői azt jósolták, hogy Magyarország 2020 végéig lépéseket tehet az EU-ból való kilépésre, miután nem jut majd dűlőre Brüsszellel. Ugyanebben a jóslatban szerepel, hogy az EU-pénzek is megcsappannak, ez pedig hatással lehet a gazdasági növekedésre. Mindennek pedig az lesz a következménye, hogy a befektetők megriadnak, a forint/euró árfolyama 375-ig szökik fel. Nos, ennek a jóslatnak az a része, hogy a forint meggyengült, bevált: márciusban 370 forint közelében volt, de nem a kormány uniós politikája, hanem elsősorban a koronavírus idején meghozott bizonytalanság és kormányzati intézkedések, elsősorban a felhatalmazási törvény miatt. Az is tény, hogy idén a vétóvitával az Orbán-kabinet csúcsra járatta az EU-val folytatott vitát és a kormányfő még a kilépésre is tett finom utalásokat. De a valóságban a pénzek nemhogy megcsappantak volna, ellenkezőleg: az új hétéves periódusban Magyarország 14 ezer milliárd forintos támogatást kaphat a vírus miatt majdnem duplájára hízlalt, 1800 milliárd eurós uniós költségvetési csomagból.
A hvg.hu is megjósolt egy-két várható eseményt, nem is rossz találati aránnyal. Ezek egyike, hogy 2020-ban Mészáros Lőrinc koncentrálhat a nagy álma, egy OTP-hez mérhető gigabank megvalósítására. Nem lett tévedés, éppen decemberben minősítette a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek a Magyar Bankholding Zrt. a Budapest Bank, a Takarékbank és az MKB vállalkozások feletti közvetlen egyedüli irányításszerzését. Így nem szükséges a versenyhivatal jóváhagyásra a frigyre, márpedig az MKB-ból 48,62 százalékot Mészáros Lőrinc tulajdonol.
Azt is írták, hogy 2020-ban a magyar gazdaság befékezhet – ez sajnos a koronavírus miatt is bekövetkezett. De a Budapest és a kormány közötti háborút sem ok nélkül vetítették előre, hiszen a kis- és közepes vállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját január 1-jétől a felére csökkentik, rengeteg pénzt vonva így el az önkormányzatoktól. Ráadásul nem lehet nem észrevenni a lépés mögött meghúzódó politikai célt, mert mindeközben karácsonyi ajándéknak a fideszes vezetésű városok több milliárd forintos támogatást kaptak a kormánytól, így őket a forráselvonás nem érinti majd annyira érzékenyen, mint az ellenzéki vezetésű településeket.
Az a jóslat is bejött, hogy 2020-ban a kormány nekilát az egészségügy átalakításának. Nekilátott, jóllehet az erről szóló program végrehajtásának a határideje 2022. december 31-e lett. És noha tiltakoztak ellene a civil szervezetek, de a Nemzeti Alaptantervet is bevezették, ahogy ezt prognosztizáltuk év elején.
A jósok között a legnagyobb kókler címet mindenképpen Baba Vanga, a bolgár vak jós érdemli. Ő az idei évre a 2004-es thaiföldihez hasonló cunamit jövendölt Ázsiában, ezen kívül egy meteor becsapódását, az orosz és az amerikai elnök halálát is megjósolta. Vanga mentségére legyen mondva, hogy már 1996-ban meghalt, és a közzétett jóslatait még a halála előtt írta.
