Magyarországon a becslések szerint majdnem minden harmadik ember dohányzik, ebből kifolyólag rengetegen vannak kitéve a passzív dohányzásnak is. A néhány percig tartó „örömforrás” hatalmas károkat okoz nemcsak a dohányzó, de a környezetében élők szervezetében is. Legyen a Füstmentes Világnap egy jó apropó arra, hogy elgondolkozzunk dohányzási szokásainkon és akár elinduljunk a leszokás útján.
A tradícióvá növekedett nap ötlete 1971-ben született, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne gyújtsanak rá, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. A WHO kezdeményezésére november harmadik csütörtökét nemzetközi szinten is füstmentes nappá nyilvánították.
Mindenki tisztában van a dohányzás káros hatásaival, sokan ennek ellenére mégis rágyújtanak. A dohánytermékek egyre magasabb ára mellett a cigaretta szervezetet károsító hatásai még elrettentőbbek, mivel a cigaretta:
· fokozza az artériák merevségét,
· megnöveli a vérrögök kialakulásának kockázatát,
· csökkenti a vér oxigénszintjét,
· növeli a vérnyomást,
· terheli a szívet
· ezeken túl pedig az olyan fontos szerveket is károsítja, mint például a tüdő. A hosszú ideig, rendszeresen dohányzók között tizenötször gyakoribb a tüdőrák kialakulása, mint a nem dohányzók között.
Minél korábban kezdi valaki a dohányzást és minél többet dohányzik, annál nagyobb a kockázata a tüdőrák kialakulásának. Sajnos így az erős dohányosok környezetében élő emberek is ki vannak téve a tüdőrák kockázatának. Megdöbbentőek a statisztikai adatok: passzív dohányosoknál a tüdőrák kialakulásának esélye közel 5%. A 7-9. osztályos fiatalok 17%-ának otthonában, zárt helyen, a jelenlétükben is dohányoznak, így közvetlenül kitéve őket a dohányfüstnek.
Mivel a tüdőben kevés a fájdalomérzékelő receptor, ezért a daganat megjelenése eleinte nem jár fájdalommal, a beteg tünetmentes. A tünetek fokozatosan jelennek meg, elsőként sok esetben tartós, száraz köhögés jelentkezik, mert a daganat irritálja a környezetét. További tünet lehet a véres köpet, amely esetén – a vér mennyiségétől függetlenül – fontos azonnal felkeresni az orvost. Szintén gyanakvásra adhat okot az elhúzódó, visszatérő tüdőgyulladás – ez esetben a daganatsejt elzárja a légutak adott részét, a hörgők beszűkülnek, begyulladnak. Jellemző lehet a légszomj, a rekedtség és a mellkasi fájdalom is.
A megelőzés mellett nagyon fontos a korai felismerés, mivel igen nagy a különbség a betegség korai és későbbi stádiumában diagnosztizált betegek gyógyulási esélyei között. Sajnos, gyakran csak a betegség későbbi stádiumában kerül sor a diagnózisra, ezért nagyon fontos, hogy az első tünetek érzékelése után rögtön orvoshoz forduljon a beteg.
A pontos diagnózis felállításához nem elég a tüdőröntgen, szükség van szövettani vizsgálatra is. Az orvos a diagnózistól függően határozza meg a szükséges kezelést, kemoterápiát, sugárkezelést, műtétet vagy adott esetben a gyógyszeres kezelést, amely például az előrehaladott nem-kissejtes tüdőrák esetén késleltetheti a tumor növekedését, javulhatnak a beteg túlélési esélyei. A betegnek mindig érdemes pontos tájékoztatást kérnie kezelőorvosától, átbeszélnie a terápiás lehetőségeket, mert vannak olyan, támogatással elérhető készítmények, amelyek segíthetnek az életesély és az életminőség javításában.
A dohányzásról való leszokást sosem késő elkezdeni, a füstmentes életmód jótékony hatásai pedig azonnal érezhetőek!
