“Az új törvényen néhány alapvető változtatást kell végrehajtani, különben tömegesen hagyják el az orvosok az állami egészségügyet”

Megosztás

Nagyon sokan csak odáig jutottak el, hogy a doktorok hatalmas béremelésben részesülnek Magyarországon a közeljövőben. Csak éppen nem mindegy, milyen áron. Ezért a kamara egy nyolcpontos kompromisszumot ajánlott fel a kormánynak, amivel áthidalhatók lennének az új törvényjavaslat buktatói. Ha ez nem teljesül, félő, hogy óriási számban menekülnek majd el az orvosok az állami egészségügyből.

Pedig már így is hiány van. A kamara szerint meg kell akadályozni, hogy tömegesen hagyják el az orvosok az állami egészségügyet, ezért változtatni kell az új törvény több pontján.

Nyolc pontban ajánl kompromisszumot a Magyar Orvosi Kamara a kormánynak az új egészségügyi törvény kapcsán. Mint írták, jogbizonytalanságot okoz és félelmet kelt az orvosok kirendelésével és áthelyezésével kapcsolatos rész, akkor pedig tömegesen hagyhatják el az orvosok egészségügyet, ha szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat vezetnek be. A kamara a következő javaslatokkal állt elő:

1/ Egészségügyi válsághelyzetben lehet szó kivételes szabályokról, áthelyezhetik az orvosokat máshova, de amikor nincs válsághelyzet, nincs szükség ilyenekre, akkor elég a Munka törvénykönyve általános szabályait alkalmazni.

2/ Járványhelyzet alatt naptári évenként legfeljebb 100 munkanapon lehessen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást elrendelni.

3/ Védett munkavállalói csoportok tagjait ne lehessen átvezényelni máshova egyoldalú döntéssel. A kamara szerint pontosítani kell, hogy kik számítanak védettnek. A Munka törvénykönyve szerint a terhesek és a 3 évnél kisebb gyereket nevelők, a 16 év alatti gyereket egyedül nevelők, a hozzátartozójukat tartósan gondozók, valamint a legalább 50 százalékban egészségkárosodottak számítanak védettnek, de a kamara szerint akár ki is lehet terjeszteni ezt a kört.

4/ A kamara helyesnek tartja, hogy a törvény előírja a kirendelésnél az aránytalan sérelemokozás tilalmát. De azt kérik, rögzítsék a törvényben, hogy milyen konkrét szempontok és munkavállalói érdekek kötik a munkáltatót a kirendelés során.

5/ Érdemi kirendelési díjat kell adni, legalább azoknak, akiket hosszú időre küldenek máshova dolgozni.

6/ Kötelezzék az egészségügyi intézményeket, hogy szabályzatban rendezzék a kirendelés menetét és feltételeit, és erősítsék meg az üzemi tanács kontrollját.

7/ Kaphasson engedélyt minden dolgozó arra, hogy az állami munkahelye működésével nem összeférhetetlen magánorvosi vagy az egészségüggyel nem összefüggő munkát végezzen. Ne legyen megtagadható az engedély kiadása olyan egészségügyi tevékenységre sem, amilyen tevékenységet az adott intézmény nem folytat, és csak rendkívül indokolt esetben tagadhassák meg az engedélyt akkor, ha az engedélyezni kért tevékenység eltér a kórházi szakterülettől.

8/ Minden munkáltató legyen köteles saját szabályzatot alkotni az összeférhetetlenségi eljárásról.

A kamara 68 kérdést küldött Kásler Miklósnak. Megkérdezték például, hogy kikre vonatkozik a törvény, változnak-e a túlóra-elszámolás szabályai, mennyi a hetente elrendelhető munkaidő, mik a kirendelés vagy áthelyezés feltételei. Arra is kíváncsiak, hogy tényleg választani kell-e az állami és a magánegészségügyi ellátás között, és hogy megtiltják-e az orvosok másodállását. Az sem világos szerintük, hogy hogyan ellenőrizné a kormány a hálapénzmentességet, és mikortól élesedik a hálapénz tilalma.

Hvg.hu

Kapcsolódó cikkek