Az Európai Bizottság szerdán adott ki először jogállamisági jelentéseket, egyszerre az összes tagállamról.
A jelentés ragaszkodott a négy általános témához: bíróságok függetlensége, sajtó sokszínűsége, korrupció-ellenes intézmények működése és a fékek és ellensúlyok működése egyéb intézmények esetében.
Ami Magyarországot illeti, az igazságszolgáltatás területén először arról ír a jelentés, az Országos Bírói Tanács (OBT) nehézségekkel küzd, hogy leküzdje az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének hatalmát. Bár az OBT elvileg felügyeli Handót, a gyakorlatban ez nehézségekbe és korlátozásokba ütközik. Handót az Országgyűlés nevezte ki. Eközben az OBH az OBT akarata ellenében nevezett ki többször bírókat. A Parlament nem teljesítette az OBT követelését, hogy távolítsa el Handót az elnöki székből 2019 júniusában.
A korrupcióról: a rossz helyzetet mind a társadalom érzékelése, mint a Transparency International indexe (helyezésünk 19. az EU-ban, 70. a világon) visszatükrözi. A korrupcióellenes jogi eszközök rendben vannak, a korrupciós vizsgálatok különböző szervezetek között vannak szétosztva. Bár a legmagasabb szinteken zajló korrupció üldözésére van pár példa, de nem elég, mondja ki a jelentés, az utóbbi években egyáltalán nem volt például ilyen a legmagasabb kormányzati körökben. A lobbizás, pártfinanszírozás vizsgálatára a jelenleg érvényes korrupciós stratégia nem ír lépéseket, és nem lát kockázatot a klientimzus, nepotizmus tekintetében a politikai szféra és a gazdaság határterületén.
2015 és 2019 között Magyarországon volt a legmagasabb azon OLAF-vizsgálatok száma (43 ügy), amelyek pénzügyi ajánlással végződtek.
Kap a jelentésben a parlamenti vagyonnyilatkozati rendszer is: az adatok valósághűségének ellenőrzése nincs rendszerbe foglalva, a NAV pedig csak akkor nyomozhat egy esetleges gyanús meggazdagodás miatt, ha a bűnüldöző szervek is nyomozni kezdenek. A Greco jelezte, a parlamenti képviselőknek nem érdekük szigorítani a rendszeren, ennek megoldásával még adós a kormány.
A pártfinanszírozás is aggályos, a Greco szerint a pártpénzek átláthatósága nem jó, és a közpénzek elköltésének monitorozása sem történik meg.
A médiapiac sokszínűsége nagy veszélyben van Magyarországon, mondja ki a jelentés, amely ír a 470 kormánybarát médiumot tömörítő KESMA-ról, amelynek létrejöttét nem vizsgálta a versenyhatóság, továbbá kiemeli az Index esetét is.
A média mögötti tulajdonosi transzparenciát nem szabályozza külön törvény. Az állami hirdetések megengedik a kormánynak, hogy indirekt politikai befolyást szerezzen a média felett, mondja ki a jelentés. Ezt a területet nem szabályozza semmi, és egyáltalán nem átláthatóak a döntések.
Az állami hirdetések túlnyomó része, egyes területeken akár 90-95 százaléka is kormánypárti médiumokhoz vándorol.
A független médiumok folyamatos megfélemlítésnek és munkájuk akadályozásának vannak kitéve – a jelentés kitér az ilyen médiumok kormány általi Soros-bérencezésére.
A fékek és ellensúlyok rendszeréről szólva a jelentés megállapítja, a társadalmi egyeztetések kiüresedtek, formálisakká lettek, a kormány gyakran az önálló képviselői indítvány benyújtásával kerüli el ezeket az amúgy kötelező köröket. Főleg a kormánnyal kritikus civil szervezeteket sok kormányzati támadás és nyomás éri még mindig.
A legfontosabb megállapítások, pontokba szedve:
A bevezetőbe is bekerült, és így a Bizottság által a legfontosabbnak tartott megállapítások az alábbiak:
- Már a 7-es cikkely szerinti eljárásban is fontos téma a bírói függetlenség miatti aggodalom, és a Bizottság is javasolta a helyzet erősítését korábbi ajánlásaiban.
- Az bírók szakmai önrendelkezésének korlátozását jól mutatta az OBT és az OBH elhúzódó konfliktusa.
- A Kúria elítélt egy bírót, mert az EU Bíróságától állásfoglalást kért egy ítélethozatal előtt, ez a jelentés szerint nem volt szerencsés.
- Az sem szerencsés, hogy az alkotmánybírók a Kúriára mehetnek dolgozni, ha lejárt a mandátumuk.
- A magyar bíróságok gyorsak és digitalizáltak, ezért a jelentésben dicséret járt.
- A korrupciót üldöző hatóságok felett nincs megfelelő civil kontroll.
- A gazdasági és politikai elit összefonódása nehezíti a korrupciós ügyek feltárását.
- Amikor az elit kerül korrupciós gyanúba, akkor az illetékes szervek jellemzően nem lépnek.
- A vagyonbevallási rendszer túl laza.
- A lobbizás gyengén szabályozott.
- A korrupció-elleni küzdelem jórészt a hivatalnokok és rendőrök megvesztegetésének üldözésében merül ki.
- A korrupciós ügyek feltárását nehezíti a közérdekű adatok visszatartása, a szabad sajtóval és a civil szervezetekkel szembeni ellenséges hangulat.
- A sajtót felügyelő hatóság túlságosan átpolitizált.
- A KESMA veszélyezteti a magyar sajtópiac sokszínűségét.
- Az állami hirdetéseken keresztül a kormányzatnak túl nagy a befolyása a sajtópiacra.
- A független sajtó helyzetét lejárató kampányok, és működésének kormányzati akadályozása rontja.
- Sorra vásárolják fel a kormányhoz kötődő szereplők a független sajtó maradékát.
- A törvényhozás menetrendje sokszor átláthatatlan.
- A nemzeti konzultációk nem helyettesíthetnék a törvényeket előkészítő egyeztetéseket.
- Nem szerencsés, hogy állami szervek az alkotmánybíróságon támadhatnak meg bírósági ítéleteket.
- A civil szervezetek és más intézmények gyengülésével egyre kevesebb fék és ellensúly marad.
- Az EU bírósága szerint nem maradhat a külföldi támogatások kötelező feltüntetése a civil szervezetek esetében, ezt meg kell oldani.
