Az EB jelentése lesújtó képet mutat a magyar jogállamiságról

Megosztás

Az Európai Bizottság szerdán adott ki először jogállamisági jelentéseket, egyszerre az összes tagállamról.

A jelentés ragaszkodott a négy általános témához: bíróságok függetlensége, sajtó sokszínűsége, korrupció-ellenes intézmények működése és a fékek és ellensúlyok működése egyéb intézmények esetében. 

Ami Magyarországot illeti, az igazságszolgáltatás területén először arról ír a jelentés, az Országos Bírói Tanács (OBT) nehézségekkel küzd, hogy leküzdje az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének hatalmát. Bár az OBT elvileg felügyeli Handót, a gyakorlatban ez nehézségekbe és korlátozásokba ütközik. Handót az Országgyűlés nevezte ki. Eközben az OBH az OBT akarata ellenében nevezett ki többször bírókat. A Parlament nem teljesítette az OBT követelését, hogy távolítsa el Handót az elnöki székből 2019 júniusában.


A korrupcióról:
 a rossz helyzetet mind a társadalom érzékelése, mint a Transparency International indexe (helyezésünk 19. az EU-ban, 70. a világon) visszatükrözi. A korrupcióellenes jogi eszközök rendben vannak, a korrupciós vizsgálatok különböző szervezetek között vannak szétosztva. Bár a legmagasabb szinteken zajló korrupció üldözésére van pár példa, de nem elég, mondja ki a jelentés, az utóbbi években egyáltalán nem volt például ilyen a legmagasabb kormányzati körökben. A lobbizás, pártfinanszírozás vizsgálatára a jelenleg érvényes korrupciós stratégia nem ír lépéseket, és nem lát kockázatot a klientimzus, nepotizmus tekintetében a politikai szféra és a gazdaság határterületén.

2015 és 2019 között Magyarországon volt a legmagasabb azon OLAF-vizsgálatok száma (43 ügy), amelyek pénzügyi ajánlással végződtek.

Kap a jelentésben a parlamenti vagyonnyilatkozati rendszer is: az adatok valósághűségének ellenőrzése nincs rendszerbe foglalva, a NAV pedig csak akkor nyomozhat egy esetleges gyanús meggazdagodás miatt, ha a bűnüldöző szervek is nyomozni kezdenek. A Greco jelezte, a parlamenti képviselőknek nem érdekük szigorítani a rendszeren, ennek megoldásával még adós a kormány.

A pártfinanszírozás is aggályos, a Greco szerint a pártpénzek átláthatósága nem jó, és a közpénzek elköltésének monitorozása sem történik meg.

A médiapiac sokszínűsége nagy veszélyben van Magyarországon, mondja ki a jelentés, amely ír a 470 kormánybarát médiumot tömörítő KESMA-ról, amelynek létrejöttét nem vizsgálta a versenyhatóság, továbbá kiemeli az Index esetét is.

A média mögötti tulajdonosi transzparenciát nem szabályozza külön törvény. Az állami hirdetések megengedik a kormánynak, hogy indirekt politikai befolyást szerezzen a média felett, mondja ki a jelentés. Ezt a területet nem szabályozza semmi, és egyáltalán nem átláthatóak a döntések.

Az állami hirdetések túlnyomó része, egyes területeken akár 90-95 százaléka is kormánypárti médiumokhoz vándorol.

A független médiumok folyamatos megfélemlítésnek és munkájuk akadályozásának vannak kitéve – a jelentés kitér az ilyen médiumok kormány általi Soros-bérencezésére. 

A fékek és ellensúlyok rendszeréről szólva a jelentés megállapítja, a társadalmi egyeztetések kiüresedtek, formálisakká lettek, a kormány gyakran az önálló képviselői indítvány benyújtásával kerüli el ezeket az amúgy kötelező köröket. Főleg a kormánnyal kritikus civil szervezeteket sok kormányzati támadás és nyomás éri még mindig.

A legfontosabb megállapítások, pontokba szedve:


A bevezetőbe is bekerült, és így a Bizottság által a legfontosabbnak tartott megállapítások az alábbiak:

  • Már a 7-es cikkely szerinti eljárásban is fontos téma a bírói függetlenség miatti aggodalom, és a Bizottság is javasolta a helyzet erősítését korábbi ajánlásaiban. 
  • Az bírók szakmai önrendelkezésének korlátozását jól mutatta az OBT és az OBH elhúzódó konfliktusa.
  • A Kúria elítélt egy bírót, mert az EU Bíróságától állásfoglalást kért egy ítélethozatal előtt, ez a jelentés szerint nem volt szerencsés.
  • Az sem szerencsés, hogy az alkotmánybírók a Kúriára mehetnek dolgozni, ha lejárt a mandátumuk.
  • A magyar bíróságok gyorsak és digitalizáltak, ezért a jelentésben dicséret járt.
  • A korrupciót üldöző hatóságok felett nincs megfelelő civil kontroll.
  • A gazdasági és politikai elit összefonódása nehezíti a korrupciós ügyek feltárását.
  • Amikor az elit kerül korrupciós gyanúba, akkor az illetékes szervek jellemzően nem lépnek.
  • A vagyonbevallási rendszer túl laza.
  • A lobbizás gyengén szabályozott.
  • A korrupció-elleni küzdelem jórészt a hivatalnokok és rendőrök megvesztegetésének üldözésében merül ki.
  • A korrupciós ügyek feltárását nehezíti a közérdekű adatok visszatartása, a szabad sajtóval és a civil szervezetekkel szembeni ellenséges hangulat.
  • A sajtót felügyelő hatóság túlságosan átpolitizált. 
  • A KESMA veszélyezteti a magyar sajtópiac sokszínűségét.
  • Az állami hirdetéseken keresztül a kormányzatnak túl nagy a befolyása a sajtópiacra.
  • A független sajtó helyzetét lejárató kampányok, és működésének kormányzati akadályozása rontja.
  • Sorra vásárolják fel a kormányhoz kötődő szereplők a független sajtó maradékát.
  • A törvényhozás menetrendje sokszor átláthatatlan.
  • A nemzeti konzultációk nem helyettesíthetnék a törvényeket előkészítő egyeztetéseket.
  • Nem szerencsés, hogy állami szervek az alkotmánybíróságon támadhatnak meg bírósági ítéleteket.
  • A civil szervezetek és más intézmények gyengülésével egyre kevesebb fék és ellensúly marad.
  • Az EU bírósága szerint nem maradhat a külföldi támogatások kötelező feltüntetése a civil szervezetek esetében, ezt meg kell oldani.

444.hu

Kapcsolódó cikkek