éppen időszerű beleásni magunkat a termőföld kérdésébe, hiszen nemrég indult Miskolcon egy lakossági komposztálást segítő program, amire bárki jelentkezhet.
(Erről itt írtunk korábban)
Sokaknak meglepő lehet, de valójában a háztartásban keletkező hulladék harmada komposztálható. Így nem csak az ökológiai lábnyomunkat csökkenthetjük, hanem értékes termőföldhöz juthatunk viszonylag minimális erőfeszítéssel, ráadásul szinte ingyen. A legegyszerűbbekre kell csak gondolni:
Komposztálható a lehullott lomb és gally, a lenyírt fű, a zöldségek hámozásakor keletkezett növényi hulladék, tojáshéj, de még a lefőzött tea és a kávézacc is kiváló komposzter anyag.
Ellenben nem szabad húsokat, csontokat, festéket, olajokat, zsírokat, üveget, fémet, műanyagot és színes papírt komposztálni. Sőt, ha nem akarunk rengeteg plusz munkát magunknak, akkor
ne komposztáljunk felmagzott gyomokat sem, hiszen ezek magjai később kicsírázhatnak és elszaporodhatnak ott, ahová a komposztot terítettük.
Több boltban is lehet kapni komposztáló ládát, de ha olcsóbban szeretne kijönni, vagy nem szeretné kivárni a támogatásként érkező komposztereket, akkor is könnyen és gyorsan össze lehet szerelni egy ládát, szinte fillérekből. Elegendő négy erősebb oszlop, amelyekre hézagosan léceket szögelünk, kialakítva egy alul-felül teljesen nyitott kockát. De ha szerzünk négy raklapot, akkor azokat összecsavarozva is tartós ládát kaphatunk. Az egyik oldalának alsó részén pedig férjünk hozzá a már elkészült komposztanyaghoz, de ha elég nagyok az oldalsó lyukak, ezzel sem kell bajlódni.
A komposztláda szerkezetének csupán annyi a lényege, hogy alul érintkezzen a talajjal, az oldalán és tetején pedig kapjon elegendő levegőt.
Azért fontos az alján lyukat hagyni, hogy a lebontásért felelős élőlények zavartalanul bejussanak magába a komposztládába. A tetejét pedig csak akkor fedjük le, ha éppen napokig esik, ugyanis a túl sok csapadék kimoshatja a tápanyagot, illetve berohadhat a közepe, amitől büdössé válik. A kertben bárhová lerakhatjuk, ahol van alatta föld, de érdemes lehet árnyékosabb területre kihelyezni.
Van már ládánk, de hogy kezdjük el feltölteni?
Erősen ajánlott az aljára először gallyakat és fakérget rakni, ami az alján is biztosítani tud némi szellőzést. Ezután már mehet is 20-30 centiméter vastagon a vágott fű és a többi kerti hulladék, majd a konyhából öszsegyűjtött többi szerves anyag. Ezt a rétegezési sorrendet érdemes a továbbiakban is tartani, sőt, időnként egy vékonyka réteg földel is érdemes lefedni.
Ugyanis ahhoz, hogy a szerves anyagból szervetlent előállító baktériumok és állatok hatékonyan tudjanak dolgozni nekünk a komposztban, biztosítanunk kell a megfelelő szén-nitrogén arányt.
A gallyak magas széntartalma és a zöld fű nitrogéntartalma pedig a legmegfelelőbb eszköz erre.
Ezen túl az egyetlen feladatunk, hogy a túl nagy nyári szárazság esetén időnként megnedvesítsük hetente egy-két alkalommal, hogy ne száradjon ki teljesen a komposzt.
Miért jó mindez?
A talajnak pontosan arra van szüksége, amit a komposztálás biztosít: kis adagokban, fokozatosan, és hosszú időn keresztül nyújt tápanyagot ellentétben a műtrágyával, ami hirtelen adagokban biztosítja a táplálékot a növény gyökereinek, miközben megakasztja a gyökerek fejlődését, míg a komposzttal gazdagított föld az egészséges és gazdag gyökérfejlődést stimulálja.
Egy komposzthalom mikrooganizmusai felszabadítják a növények egészséges és ellenálló fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. Az általuk szabadon bocsátott tápanyagok csodálatosan megfelelnek a növények szükségleteinek, ezért sokkal jobban gazdagítják a talajt, mint az emberi tervezésű műtrágyák.
Tápanyag-utánpótlásra, földkeverékekben és a gyep felújításakor vékony rétegben terítve is kiváló.
A komposztáló minden kert kelléke kellene hogy legyen, hisz minimális erőfeszítéssel hatalmas sikereket érhetünk el vele a kert gondozásában. Érdemes tehát belevágni, mert nem igényel szaktudást és a növényei virágba borulva hálálják majd meg!
Készült az Ökopolisz Alapítvány támogatásával.
