Rengeteg a bizonytalanság a 2020-2021-es tanév kezdetén, a járványügyi helyzet ugyanis ismét hasonlít a február-márciusban látottakhoz. A tanévet normál oktatásban kezdik az iskolák a tervek szerint, de a rendelkezések nagyobb része első olvasásra is teljesíthetetlen, lesznek gondok bőven.
ELKÉSZÜLT ÉS MEGKAPTÁK A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK A KÖVETKEZŐ TANÉVRE VONATKOZÓ JÁRVÁNYÜGYI PROTOKOLLT
– közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden az MTI-vel. Az Emmi az operatív törzzsel, a Belügyminisztériummal és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együttműködve állította össze az Oktatási Hivatal segítségével valamennyi óvoda, iskola részére eljuttatott, a 2020/2021-es tanév kezdésére és lebonyolítására vonatkozó részletes intézkedési tervet. A szeptember 1-én kezdődő tanévvel a kormány hagyományos, normál tanévként tervez, nem készül az intézmények tavaszihoz hasonló bezárására.
A terv mintegy tizenegy témakörben és hetven pontban határozza meg az óvodák, iskolák teendőit. A protokoll részletes útmutatást ad a tanévkezdéshez szükséges takarításra és fertőtlenítésre, amelyhez
A SZÜKSÉGES FERTŐTLENÍTŐSZEREKET AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓKÖZPONT MINDEN INTÉZMÉNYNEK BIZTOSÍTJA.
A protokoll kitér továbbá a kézmosás, a távolságtartás, a maszkviselés iskolán belüli szabályaira, a rendezvények megszervezésére, az étkeztetésre, valamint az egészségügyi szempontból biztonságos környezet kialakítására.
Külön fejezet foglalkozik a kollégiumi elhelyezésre vonatkozó speciális szabályokkal. Ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy
A KÜLFÖLDRŐL HAZATÉRŐ KOLLÉGIUMI TANULÓK ESETÉBEN AZ ÉRINTETTEK TESZTELÉSÉT AZ ÁLLAM TÉRÍTÉSMENTESEN BIZTOSÍTJA.
Az intézkedési terv értelmében, ha valamelyik köznevelési intézményt közvetlenül érintő megbetegedés történik, az Emmi és az NNK a területi népegészségügyi hatósággal közösen megvizsgálja, hogy milyen intézkedés szükséges az adott intézményben.
Egyedi, intézményre vonatkozó döntést az operatív törzs hozhat, amelynek egyik formája lehet a tantermen kívüli, digitális munkarend elrendelése. A további népegészségügyi döntéseket a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az érintett szervezetek hozzák meg és hajtják végre.
A közlemény úgy fogalmaz, hogy „a protokoll módosításig vagy visszavonásig marad érvényben”, bevezetéséről és alkalmazásáról az intézményvezető köteles gondoskodni, a fenntartó feladata pedig a megvalósítást ellenőrizni. A protokollt a járványügyi helyzet alakulásától függően, a tapasztalatok figyelembevételével lehet módosítani, a módosításról az intézményeknek részletes tájékoztatást ígérnek.
