Egy informatikai katasztrófa nem vár bejelentésre

Támogatott tartalom!

Egy szerverhiba, zsarolóvírus vagy hosszan tartó áramszünet rövid idő alatt megbéníthatja egy szervezet napi működését. Ilyenkor a vezetőknek egyszerre kell mérlegelniük, mely szolgáltatásokat állítsák helyre először, hogyan értesítsék az érintetteket, és ki jogosult dönteni. A válaszokat jobb előre rögzíteni, mint a válság közepén keresgélni. 

Az ITSecure által biztosított terv csökkentheti a kapkodást és a kiesés időtartamát.

A leállásnak többféle oka lehet

Az informatikai vészhelyzetet sokan még mindig tűzzel, viharral vagy szervertermeket érintő kárral azonosítják. Ugyanilyen súlyos következménnyel járhat egy adatok titkosításával járó támadás, egy hibás frissítés, emberi tévedés vagy egy külső szolgáltató elhúzódó leállása. Ha például egy vállalat levelezése, ügyfél-nyilvántartása és számlázórendszere egyszerre válik elérhetetlenné, a probléma gyorsan túlnő az informatikai részlegen: késhetnek a megrendelések, elakadhat az ügyfélszolgálat, és bevétel is kieshet.

Híroldalakon rendszeresen jelennek meg kibertámadásokról és szolgáltatáskiesésekről szóló hírek. A kevésbé látványos tanulság az, hogy a helyreállítás sebességét nagyrészt az előzetes felkészülés határozza meg. Az üzletmenet-folytonossági tervezés azt segít átgondolni, miként tartható fenn a működés akkor is, ha egyes rendszerek nem használhatók. Az informatikai katasztrófaterv ehhez kapcsolódva a technikai helyreállítás feladatait és sorrendjét rögzíti.

A mentés még nem jelent biztos visszaállítást

A használható terv felsorolja a lényeges rendszereket, azok kapcsolatait és az üzemeltetésükhöz szükséges függőségeket. Meghatározza, melyik szolgáltatás helyreállítása élvez elsőbbséget, és pontosan milyen lépések szükségesek hozzá. A sorrend nem feltétlenül az eszközök ára szerint alakul: azt kell tisztázni, melyik rendszer nélkül áll le az ügyvitel, illetve mely alkalmazások működéséhez kell előbb egy másik szolgáltatást elindítani.

A biztonsági mentés megléte önmagában kevés. Tudni kell, mikor készült az utolsó használható másolat, hol tárolják, kik férhetnek hozzá, és mennyi idő alatt állíthatók vissza belőle az adatok. A mentési napló sikere még nem bizonyítja, hogy egy éles helyzetben minden szükséges fájl és alkalmazás működőképesen visszanyerhető. Ezért fontos a próbavisszaállítás: kiderülhet, ha hiányzik egy adatbázis, hibás a jogosultság, vagy a folyamat a vártnál jóval tovább tart. A támadók által elérhetetlen, elkülönített másolat további védelmet adhat.

Válságban a felelősségeknek is világosnak kell lenniük

A dokumentumban szerepeljen, ki indítja el a katasztrófaeljárást, ki hagyja jóvá a döntéseket, és kit kell értesíteni. A külső szolgáltatók elérhetősége, a szerződések fontos feltételei, valamint a szükséges emberi és technikai erőforrások szintén a terv részei. Rögzíteni kell, milyen esetben elegendő az ideiglenes helyreállítás, és mikor kell végleges megoldást kialakítani. Ha a felelősségek nem egyértelműek, a munkatársak egymásra várhatnak, miközben a kiesés tovább tart.

A leírás csak akkor használható, ha követi a változásokat. Új felhőszolgáltatás, átalakított hálózat vagy módosuló hozzáférési jogosultság esetén a helyreállítási lépéseket is felül kell vizsgálni. Az ITSecure információbiztonsági tanácsadói ilyen tervek készítésével is foglalkoznak; munkájuk során a rendszerek, a mentések és a kapcsolódó szolgáltatói megállapodások áttekintése is szerepet kap.

Végül a tervet gyakorlatban is próbára kell tenni. Egy rövid, világos ellenőrzőlista többet segíthet, mint egy részletes, de elavult dokumentum.

Kapcsolódó cikkek