Közel kétszáz éve áll Erdőbénye határában az 1831-es kolerajárvány áldozatainak emlékműve. Köve mára erősen megrongálódott, feliratai egyre nehezebben olvashatók. Megmentéséért adománygyűjtés indult és az egymillió forintos célösszeg csaknem harmada már összegyűlt.
A Mulató-hegy északkeleti lejtőjének tövében álló oszlop egyetlen számmal érzékelteti, mekkora tragédia érte Erdőbényét: 203. Felirata szerint ennyien haltak meg a településen 1831. július 6. és szeptember 12. között kolerában. A következő évben emelt emlékmű azóta is őrzi a veszteség emlékét, állapota azonban egyre rosszabb.
Majerik Vera és Nyíri Borbála 2024 óta dolgozik az oszlop állagmegóvásának előkészítésén. A helyreállítás a Nemzeti Régészeti Intézet égisze alatt működő Erdőbénye Közösségi Régészeti Projekt része. A Bor, mámor, Bénye fesztiválon szervezett gyűjtés sikere után intenzívebb adománygyűjtésbe kezdtek, a kezdeményezést Erdőbénye önkormányzata is támogatja. A honlap október 11-i kimutatása szerint 303 ezer forint érkezett az egymillió forintos gyűjtési célra.
Az emlékmű megőrzése azért is sürgető, mert a kővel együtt történelmi információk is eltűnhetnek. Egyes elemeit vaspántok fogják össze, a talapzat felirata szinte teljesen lekopott. A kutatók célzott fényképezéssel és képfeldolgozással próbálták azonosítani a megmaradt betűket. Fotogrammetriai eljárással háromdimenziós modell is készült, amely a kutatást segíti és az oszlop jelenlegi állapotát is rögzíti.
Titokfejtés informatikai eszközökkel
A több elemből összeállított emlékmű valószínűleg a közeli, ma már felhagyott Spitzer-bánya vulkáni tufájából, a Hegyalján ismert „fehér kőből” készült. Megmunkálása legalább két kőfaragó keze nyomát őrzi. Kopott címerén hármas halmon ágaskodó szarvas látható, de egyelőre nem sikerült biztosan megállapítani, melyik családhoz köthető az oszlop felállítása.
Az 1831-es kolerajárvány egész Magyarországot megrázta. A Rubicon történelmi összefoglalója szerint több mint félmillióan betegedtek meg, és csaknem minden második beteg meghalt; az áldozatok között volt Kazinczy Ferenc is. A hatóságok zárlatokkal próbálták feltartóztatni a fertőzést. A korlátozások, a megélhetés elvesztése és a védekezéssel szembeni bizalmatlanság a Felvidéken véres felkeléshez vezetett. A kolerazárlatot végül 1831. október 3-án oldották fel.
Erdőbényén továbbra is kérdés, hol nyugszanak a járvány áldozatai. Az oszlop felirata emlékhelyre, nem sírhelyre utal. Az elhunytakat a korabeli felekezeti temetőkben is eltemethették, de külön járványtemető létezése sem zárható ki. Sárospatakon és Tállyán is fennmaradt ilyen temetkezési hely emléke.
A helyreállítás támogatói az Erdőbénye Közösségi Kapocs 11600006-00000001-99449840 számú bankszámlájára utalhatnak, „Kolera-oszlop adomány” közleménnyel. A munkáról és a gyűjtésről a kezdeményezés szépséges honlapján és a Gordiusz udvar Facebook-oldalán tájékoztatnak.
Az oszlop jelenlegi állapota
Fotó: Majerik Vera és Nyíri Borbála
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
