Évek óta megfogalmazódik a gyanú, előbb a sajtóban, majd a közbeszédben: visszaélnek az úgynevezett falubuszok használatával a (korábbi) kormánypárthoz köthető önkormányzatok környékén. Most megyénkből került elő néhány ugyancsak gyanavásra okot adó eset. Tolcsva, Hernádvécse és Szentistván a három helyszín. Illetve dehogy is: egy görög sziget, a bolgár tengerpart és az Adria.
Nem először hallani olvasni arról a híresztelésről, miszerint az előző egy-másfél évtizedben, az Orbán.kormányok idején megszokott volt bizonyos települések részéről látványosan segíteni az állampártot. Például helyi választópolgárok szervezett utaztatásával a párt kampányrendezvényeire. És ami a lényeg: utaztatás olyan járművekkel, amik önkormányzati, vagyis „közvagyont” képeznek, a főleg amiket eleve közpénzből vásároltak. Ilyenek az úgynevezett Magyar Falu Program keretében a községeknek, kisvárosoknak juttatott falubuszok. Az állam program révén számos önkormányzat jutott ilyenekhez, kvázi ingyen. S ezek az önkormányzatok aztán vagy szabályosan használták a meghatározott közcélra elnyert kocsikat – vagy nem.
Jónéhány eset került elő a közelmúltban, részben az online médiában, részben a politikai közbeszédben, amelyek arra utalnak, hogy: nem.
A legújabb botrány a körül tört ki, hogy „Menő görög strandon is járt magyar falubusz, máshol jutalomból vihették Horvátországba”. A HVG.hu például szarkasztikusan megközelítve a problémát úgy kezdi erről szóló cikkét: „Jön a mi kis falubuszunk következő epizódja”, mintha csak egy szappanoperát látnánk az előző éra egymás után feltáruló disznóságairól.
„Horvátországban és Görögországban készült, magyar települések nevével ellátott kisbuszokat, népszerű nevükön falubuszokat ábrázoló fotókat kaptunk olvasóinktól, miután hétfőn megírtuk: júliusban az albániai Durresben kaptak lencsevégre egy olyan járművet, mely a zselickisfaludi önkormányzat tulajdonában áll.” Ez a sztori lényege, de nem csak Somogy, illetve Zala megyei községek szerepelnek ezekben a cikkekben, hanem feltűnik három dél-borsodi és zempléni településnév is.
Görögországban, Albániában, jellemzően nyaralóhelyeken láttak és fényképeztek el ilyen személyszállító-járműveket, az oknyomozást végső lapok kérdéseire pedig a helyhatóságok rendszerint olyan válaszokat adnak, hogy: kölcsönadták a kocsit, magánszemélynek, semmit sem tudnak annak a „különútjairól”. Korábban hasonlóképp cáfolat és tagadás volt a reakció azokra a politikai vádakra, miszerint fideszes kampányrendezvényekre ugyancsak szabálytalanul, ilyen falubuszokkal (vagy más efféle státuszú járművekkel) utaztatták volna több alkalommal a helyi polgárokat, a fővárosba vagy az aktuális más nagyvárosbeli rendezvényhelyszínre.
Olvasói beszámolók alapján a 24.h például arról tudósít, hogy 2025 júliusában például Lefkada görög szigeten láttak „Tolcsva” felirattal és állami/uniós finanszírozásra utaló logókkal ellátott kisbuszt. A borsodi település polgármestere a lap érdeklődésére azt állította: a jármű nem az önkormányzat tulajdona. További ügyeket összegez cikkében a HVG.hu is.
„Messze tájakra bolyongó falubuszról” írt a Népszava: a hernádvécsei buszt a bolgár tengerparton, a Mezőkövesdhez közeli Szentistván kisbuszát pedig az Adrián látták. Szentistván volt polgármestere, Pusztai-Csathó Adrienn szerint a buszt valaki magáncélra használta, és utólag „papírozta le”, hogy olybá tűnjön, szabályos volt az út. A jelenlegi polgármester, Dobóné Koncz Judit viszont elmondta, hogy a buszt az önkormányzati feladatok ellátásán túl bérbe is adják magáncélra önkormányzati képviselőknek. Ezeket a bérbeadásokat ő maga engedélyezi. A használatért a falu kilométerenként 107 forintot (plusz áfát) kér. A horvátországi útért a bérlő – akinek személye nem derült ki – 184 ezer forintot fizetett.
A Népszava általánosságban úgy tudja, a legtöbb falu elzárkózik attól, hogy bérbe adja a kisbuszát.
Korábban a Magyar Államkincstár is vizsgálódott a kisbuszok ügyében: milliós nagyságrendben büntettek is arra hivatkozva, hogy a polgármesteri hivatalok késve jelentették be a falugondnoki ellátást biztosító új kisbuszok rendszámát, és ezért másfél-két évre visszamenőleg követelték az üzemeltetéshez nyújtott támogatást. A mostani utakat viszont az Államkincstár nem kommentálta.
Borsod-Abaúj-Zemplénben mindenesetre olyan balhé még nem került elő, amilyen Nógrádban. A karancslapujtői egyesület (ugyan ezúttal nem maga a helyi önkormányzat) az megelőző időkben olyan autót szerzett be magának, állami támogatásból, aminek egyrészt az oldalán a Magyar Falu Program neve látható, másrészt a típusa: BMW sportkocsi. A közösség képviselője sajtóérdeklődésre, mint írják, kikérte magának a feltételezést, hogy (akkori kormánypárti) szavazókat szállítottak volna szervezetten bárhova is, bár hozzátette: „Mi valóban határozottan Fidesz-pártiak vagyunk, de elmegyünk segíteni ellenzéki képviselők vezette faluba is”.
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Borsod24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
