Nem nevezhetjük kívülállónak Dr. Barkai Lászlót, hiszen korábban a GYEK, azaz a Velkey László Gyermekegészségügyi Központ igazgatója is volt. A napokban történt tragédia borzalmas és fontos is az átláthatóság, de a szakember szintén kiemeli, hogy óriási a média felelőssége, nem szabad egyoldalúan közölni az álláspontokat.
Dr. Barkai László diplomájának megszerzése után Miskolcon rögtön a Gyermekegészségügyi Központban helyezkedett el, később intézetvezető főorvosként vezette is az intézetet. 2024-ben harcba szállt a miskolci polgármesteri székért, ám az ellenzék háromfelé osztottsága miatt alulmaradt. Természetesen ő is értesült a GYEK-ben történt tragikus halálesetről, amikor is egy 18 esztendős lány szívét – az eddigi információk szerint – műtét közben átszúrták, ezt pedig nem élte túl.
Barkai megosztotta véleményét a Borsod24 szerkesztőségével, amit mi most változtatás nélkül közre is adunk.
Mire mutat rá a Velkey László Gyermekegészségügyi Központban a napokban történt, 18 éves leány mindenkit megrázó drámai halálesete?
Helyes a transzparencia, a nyilvánosság az egészségügyi ellátások minősége vonatkozásában. De helyes-e, ha egy ilyen eset kapcsán a médiában az egyoldalú álláspont azonnal megjelenik, a közösségi médiában az egészségügyi dolgozókat kritikátlanul mindenféle durva jelzőkkel illetik, miközben a másik fél – nagyon helyesen – nem szólalhat meg a vizsgálat lezárulása előtt?
A kérdésben felvetett probléma az egészségügyi kommunikáció és a modern nyilvánosság egyik legfeszültebb, legnehezebben kezelhető dilemmája. A rövid válasz az, hogy a jelenlegi gyakorlat – amelyben az egyoldalú vádak azonnal és kontrollálatlanul terjednek, miközben a szakmai oldal a vizsgálat lezárultáig jogilag hallgatásra van kényszerítve – rendszerszinten igazságtalan, káros az ellátórendszerre és súlyosan rombolja a közbizalmat.
A helyzet komplexitását az adja, hogy a folyamatban részt vevő felek teljesen eltérő logikák, jogok és érzelmi állapotok mentén működnek.
Miért alakul ki ez az aszimmetria?
Gyász és érzelmi sokk: A gyászoló család – mint a miskolci Velkey László Gyermekegészségügyi Központban történt tragikus eset során is – hatalmas trauma alatt áll. Nekik joguk van elmondani a saját verziójukat, megosztani a fájdalmukat és nyilvánosan válaszokat követelni.
Jogi és titoktartási kötelezettség: Az egészségügyi intézmények és dolgozók a vizsgálatok lezárultáig orvosi titoktartásra kötelezettek, és a személyiségi jogok védelme, valamint a folyamatban lévő rendőrségi vagy belső vizsgálatok objektivitásának megőrzése miatt sem tehetnek részletes nyilatkozatot. Ez a hallgatás jogilag megalapozott és kívánatos, de a közvélemény szemében gyakran a bűnösség beismeréseként hat.
A média logikája: A sajtó a szenzációra, a drámára és a gyors elérésre optimalizál. Egy „rutinműtét közben elhunyt 18 éves lány” (egy mellkasi műtét egyáltalán nem tekinthető rutiműtétnek) története azonnali érzelmi reakciót vált ki. A média nem tudja (és sokszor nem is akarja) megvárni a hónapokig tartó igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményét, mert a hír most eladható.
A közösségi média hatása: A közösségi felületek mentesek a szakmai szűrőktől. Az anonimitás vagy a fizikai távolság védelmének érzetében az emberek azonnal ítélkeznek, bűnbakot keresnek, és a szakma iránti általános feszültségeiket („orvosi műhiba”, „gondatlanság”) vetítik ki a konkrét esetre anélkül, hogy ismernék a klinikai részleteket vagy a boncolási jegyzőkönyvet.
Miért veszélyes ez a jelenség?
Szakmai reputáció: Mire hónapok múlva kiderül az objektív igazság (például, hogy elkerülhetetlen anatómiai variáció, ismert és kivédhetetlen szövődmény vagy tényleges mulasztás történt-e), a gyanúba kevert orvosok és szakdolgozók karrierje, emberi méltósága már jóvátehetetlenül sérült. A nevesített intézetet országosan pellengérre állítják, megszégyenítik.
Defenzív medicina: A folyamatos nyilvános támadások miatt az orvosok elkezdenek „defenzíven” gyógyítani: inkább el sem vállalják a magas kockázatú műtéteket, vagy felesleges vizsgálatok tömegét rendelik el, hogy jogilag védjék magukat. Ez rontja a betegek esélyeit.
Pályaelhagyás: A kritikátlan, gyalázkodó kommentáradat súlyos morális sérülést okoz az amúgy is túlterhelt egészségügyi dolgozóknak, ami gyorsítja a kiégést és a pálya elhagyását.
Mi lenne a helyes megközelítés?
A transzparencia valóban alapérték, de nem tévesztendő össze a bulvárosítással vagy a nyilvános népítélettel. A helyes egyensúlyt a következők jelenthetnék:
- A hagyományos sajtónak a tények tisztázásáig tényszerűen, feltételes módban, a vádakat és a szakmai realitásokat (pl. a szövődmények statisztikai esélyét) ismertetve kellene beszámolnia az esetekről, elkerülve a hangulatkeltést.
- A közösségi média szereplőinek szigorúan moderálniuk vagy le kellene tiltaniuk a kommentelési lehetőséget a folyamatban lévő, érzékeny tragédiákról szóló posztok alatt, megelőzve a verbális agressziót.
- A kórházaknak a vizsgálat részleteinek titokban tartása mellett is érdemes lenne gyors, az empátiát kifejező, a folyamatot (pl. független szakértők bevonását) átláthatóan bemutató közleményeket kiadniuk, hogy a közönség lássa, az ügy nincs elkenve.
A transzparencia lényege nem a vádak és ítéletek egyoldalú kinyilatkoztatása, hanem a hibákból való rendszerszintű tanulás. Amíg a közbeszéd a bűnbakkeresésre és az azonnali ítélkezésre épül, addig a nyilvánosság nem javítja, hanem rombolja az egészségügy biztonságát.
Ezzel zárta véleményét Dr. Barkai László professzor, MTA doktor, egyetemi tanár, a GYEK korábbi igazgatója, amelyet a Borsod24 munkatársának bocsátott rendelkezésére.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
