Két nap, két tűzeset. Tegnap Dédestapolcsánynál küzdöttek a tűzoltók és katonai helikopterek egy erdőtűzzel, ma pedig Bodrogolaszi külterületén, a 37-es főút mentén kapott lángra a száraz aljnövényzet. A kánikula közepén ez a második jelentősebb tűzeset egymást követő napokon a megyében – és a szakemberek szerint, ha a hőség és a szárazság nem enyhül, ez még csak a kezdet lehet.
Csütörtök kora délután jelentették, hogy Bodrogolaszi külterületén, a 37-es főút közelében ég a száraz fű és az erdő aljnövényzete. A tűz nagyjából harminc hektárt érintett. A sátoraljaújhelyi, szerencsi és tolcsvai hivatásos tűzoltók azonnal több vízsugárral vonultak a lángok ellen, később pedig cigándi, encsi és gönci egységek is beszálltak az oltásba.
A munkálatokat a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányította, és alig több mint egy óra alatt sikerült úrrá lenni a tűzön: 13:36-kor már az utómunkálatokról érkezett jelentés. A tűz keletkezésének pontos okát egyelőre nem közölték.
A bodrogolaszi eset csak egy nappal követte a dédestapolcsányi tüzet, amely jóval makacsabbnak bizonyult. Ott az erdős domboldalon kiütött tűz ellen három katonai helikopter és két drón is bevetésre került a tűzoltóautók mellett, a lázbérci víztározóból hordták a vizet – és a lángok egy ideig Kazincbarcika irányába is terjedtek. Végül hosszú órák után, este fél nyolc és nyolc óra között sikerült eloltani a tüzet.
De mi okozza a nyári erdő- és bozóttüzeket? A katasztrófavédelem és a szakértők évek óta ugyanazokra a tényezőkre hívják fel a figyelmet, amikor kánikulai időszakban sorozatosan gyulladnak ki a füves-erdős területek:
- Tartós szárazság és hőség. A csapadékhiányos, forró nyarak miatt a fű, az avar és az aljnövényzet rendkívül gyorsan kiszárad, így minimális szikra is elég a lángra kapáshoz.
- Emberi gondatlanság. A legtöbb ilyen tüzet nem a természet, hanem az ember okozza: eldobott cigarettacsikk, tarlóégetés, szabálytalan tűzgyújtás, grillezés vagy akár egy elhajított üvegcserép is (amely nagyítóként működve begyújthatja a száraz növényzetet).
- Vasúti és közúti szikrázás. Mozdonyok fékezése, elektromos vezetékek meghibásodása vagy akár egy jármű kipufogója is tüzet okozhat út menti száraz sávokban – nem véletlen, hogy mindkét mostani eset főút, illetve vasút közelében történt.
- Szándékos gyújtogatás. Ritkábban, de előfordul, hogy a tüzet szándékosan okozzák; ezekben az esetekben a hatóságok nyomozást indítanak.
- Szélirány és domborzat. Egy már kialakult tűz terjedési sebességét és irányát nagyban befolyásolja a szél, a lejtés és a rendelkezésre álló éghető anyag mennyisége – Dédestapolcsánynál például ez nehezítette meg a helikopteres oltást is.
A katasztrófavédelem ilyen időszakokban rendszeresen figyelmeztet: tűzgyújtási tilalom idején kerülni kell a nyílt láng használatát, és fokozott óvatosságra van szükség minden olyan tevékenységnél, amely szikrát vethet a száraz növényzetbe.
Képünk illusztráció
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
