A miskolciak hozzászoktak, hogy a városrész történelmű jelentőségű ékessége folyamatos beszédtémát szolgáltat helyi körökben. Akad, aki a külsőségek, míg más az elhúzódó felújítás okán érez elégedetlenséget. De mi is történt valójában, milyen tényezők alakították a komplexum sorsát? Csakúgy, mint a barlangfürdő, a vár esetében is elhangzottak már ígéretek a nyitás kapcsán, azonban kicsit közelebbről megismerve helyzetét könnyen elbizonytalanodhat, aki eddig úgy vélte, idén erre sor kerül. Szopkó Tibor miskolci politikus újból górcső alá vette az esetet, és beszámolt nekünk arról, milyen nehézségek befolyásolják negatívan a munkálatok haladását.
Miskolc egykori alpolgármestere eddig szándékosan keveset foglalkozott a Diósgyőri vár ügyével. Méghozzá azért, mert szeretett volna bízni abban, hogy a projekt kivitelezése kedvező fordulatot vesz a helyiek és a turisták legnagyobb örömére. Az elmúlt években azonban világossá vált, hogy a megfelelő ütemben történő kivitelezés útjába újra és újra akadályok gördülnek. A beruházást övező lelkesedés így lassan szkepticizmusba fordult.
Már az idei tavasz végén lehetett arról hallani, hogy az épület közművesítése nem történik meg a tervezett menetrend szerint. A szóbeszéd több véleményformálót is megmozgatott, az üggyel sokan foglalkoztak azóta.
Bár Szopkó Tibor sokáig tartózkodott, mostanra arra az elhatározásra jutott, komolyabb, tényfeltáró szándékkal fogja vizsgálni a vár helyzetét, amely további közömbösséget nem enged meg a város iránt elkötelezettek számára.
A politikus közösségi oldalán egy figyelemfelkeltő videóval igyekezett felébreszteni a helyiek érdeklődését az ügy kapcsán, majd telefonos megkeresésünkre néhány elhanyagolhatatlan részletet is megosztott lapunkkal, melyek könnyebben értelmezhetővé teszik a vár sorsának alkulását.
Mint mondta, számára bosszantó, hogy a „NER a miskolciak megkérdezése nélkül” fogott bele a projektbe, melyet még a Kriza Ákos féle városvezetés készített elő, az akkori kormányzattal együttműködve. (Hozzátette, később az akkor ellenzéki városvezetésnek már nem volt lehetősége elmozdulni a beruházás elől.)
Szopkó Tibor emlékeztetett, fontos tudni, hogy az eredeti terv szerint a felújításra szánt összeg nemcsak a vár helyreállítását, de a környezete, valamint a Déryné-ház rendbetételét is fedezte volna. Utóbbi éppen a közelmúltban gyakran emlegetett közművek bevezetése miatt számottevő, hiszen ez ebből az épületből történt volna meg.
Az elképzelés azonban gyakran változott, az idő visszavonhatatlan múlásával az infláció nőtt, így a kivitelezéshez a kezdeti összeg már kevésnek bizonyult. Ráadásul a későbbiekben egy új nehézséggel is számolni kellett amikor kiderült, a két északi torony komoly statikai problémákat okozhat, amennyiben nem biztosítanak a megmagasításukhoz plusz kétmilliárd forintot. Ez a többlet azonban nem érkezett meg, ezért később Veres Pál a meglévő, Déryné-ház felújítására szánt összeget kényszerült átcsoportosítani erre a célra, hogy kezelje az aktuális helyzetet. Az egykori polgármester ugyanis bízott abban, hogy a későbbiekben a kormányzat pótolni fogja a hiányzó forrást, így a felújítás a tervek szerint haladhat majd tovább.
A legutóbbi önkormányzati választás alakulása újabb adag reménnyel kecsegtetett a vár szempontjából, hiszen sokan (köztük maga Szopkó Tibor is) azt gondolták, Tóth-Szántai József kormányzattal ápolt jó kapcsolata biztosítékként szolgálhat a szükséges forrás érkezéséhez. (A helyiek többsége ugyanezt feltételezte a város újraaszfaltozása, illetve a barlangfürdő mielőbbi helyreállítása kapcsán. Kiváltképp a Lázár János által látványosan meglobogtatott, méltán elhíresült biankó csekket látva.)
A valóságban azonban a kivitelezéshez szükséges, a Fidesz által Tóth-Szántai Józsefnek ígért plusz összeg nem érkezett meg, az áprilisi választások eredményeképpen pedig gyakorlatilag a városvezetés most a Tisza Párttól kell várja ezt.
Szopkó Tibor hozzátette, annak ellenére, hogy a helyiek gyakran illetik kritikával a Kriza Ákos városvezetéséhez köthető főépítész, Rostás László tervei alapján készülő komplexum kinézetét, ő maga úgy véli, ez akár lehetne is érvényes fejlesztési irány. Ami a politikust ennél sokkal jobban zavarja, az a transzparencia hiánya, valamint a félrevezetőnek ható kommunikáció a városvezetés részéről. A BOON tavaly októberi cikkében például az olvasható, a diósgyőri vár 2026 harmadik, de legkésőbb negyedik negyedévében megnyitja kapuit a látogatók előtt. Ez azonban a felújítás jelenlegi állását tekintve erősen megkérdőjelezhető.
Részlet a BOON tavaly októberi cikkéből
Az egykori alpolgármester beszélgetésünk során azt is elmesélte, nemrég látogatást tett a várnál, ekkor pedig egy ott dolgozó munkásnak tette fel a kérdést, mikorra várható a munkálatok befejezése. Elmondása szerint a férfi tréfásan azt felelte, „2030-ra kész lesz”. A miskolciak többségében felmerülhet, vajon mennyire szánta viccnek a szakember ezt a kijelentést.
Fotó: Dr. Hojnyák Dávid/Facebook
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
