Két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei zsáktelepülés, összesen harminchét lakossal, papíron lekörözte Telkit és Ürömöt is az ország leggazdagabb településeinek 2024-es rangsorában – miközben a megye másik felében, a Cserehátban, havi 21 ezer forintból él egy falu.
Keresztéte és Tornakápolna. Két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei zsáktelepülés, összesen harminchét lakossal, a TEIR 2024-es adatai szerint az ország egy főre jutó SZJA-alapú jövedelme alapján megelőzi Telkit, Ürömöt és Nagykovácsit is. Keresztétén 6 693 108 forint jutott egy lakosra, ez 63,5 százalékos ugrás egyetlen év alatt. Tornakápolnán 6 048 944 forint, igaz, ott éppen csökkent az érték az előző évhez képest, 87 873 forinttal.
Csak közben ugyanabban a megyében, néhány tucat kilométerre onnan, olyan falvak küzdenek, ahol a havi jövedelem alig húszezer forint körül mozog.
A magyarázat egyszerű, és pont annyira kiábrándító, mint amennyire látványos a rangsor. Az egy főre jutó SZJA-alapú jövedelmet nem a település gazdasági teljesítménye adja, hanem simán az ott élők bevallott keresete osztva a fejlétszámmal. Keresztétén a 2022-es népszámláláskor 18-an laktak, Tornakápolnán 19-en. Egy-két magas jövedelmű adófizető – legyen az visszaköltöző, ingázó vagy egyszerűen csak jól kereső helyi – simán felhúzza az átlagot olyan magasságokba, ahová egy több ezres lélekszámú település sosem jutna el, még ha objektíve fejlettebb is.
Vagyis a lista élén állás nem jelent aszfaltozott utat, orvosi rendelőt vagy munkahelyeket. Csak azt, hogy a nevező kicsi.
Keresztétén fogy és öregszik a lakosság, az elvándorlás évek óta érezteti a hatását. A falu mégsem adta fel: rendezvényszínpadot építettek, és kialakították Észak-Magyarország legnagyobb levendulaültetvényét. Ehhez kapcsolódóan levendulaszárító és -feldolgozó látogatóközpont is létesült, a levendulát pedig azóta minden évben megünneplik – ez a Levendárium, közismertebb nevén a Levendulafesztivál. Az egészségügyi ellátás a szomszéd falura épül: a háziorvosi teendőket a krasznokvajdai körzeti orvos látja el, ott van gyermekorvos is, fogászatra Baktakékre, szakrendelésre Encsre kell utazni. A legközelebbi kórház Szikszón van, 22 kilométerre, a legközelebbi vasútállomás Encsen, onnan 33 kilométerre. Óvodába és iskolába a keresztétei gyerekek is Krasznokvajdára járnak, amellyel a település közös önkormányzati hivatalt is fenntart – a hivatal székhelye szintén ott van.
Tornakápolna esetében is zsáktelepülésről van szó a szó legszorosabb értelmében is: a legközelebbi falvak – Jósvafő, Égerszög, Szinpetri, Szőlősardó, Teresztenye és Varbóc – közül Jósvafő és Szinpetri kivételével mindegyik csak kerülővel érhető el. Városig még messzebb kell menni: a legközelebbi, Szendrő, 23 kilométerre fekszik. Tömegközlekedés gyakorlatilag nincs. A legközelebbi buszmegálló Szinpetriben van, 4,4 kilométerre, a legközelebbi vasúti megállóhely pedig a Perkupán található Jósvafő-Aggtelek megállóhely, ahhoz már 11 kilométert kell megtenni.
Amíg Borsod két falva a jövedelmi lista élén villog, a megye Cserehát nevű térsége a lista másik végén tanyázik. Csenyétén 2024-ben mindössze 256 875 forint volt az egy lakosra jutó éves SZJA-alapú jövedelem – ez havi szinten alig több, mint 21 ezer forint. A falu 2023-ban is a sereghajtók között szerepelt, a helyzetet pedig évek óta ugyanaz nehezíti: nincs elég munkahely, alacsony a gazdasági aktivitás, és folyamatos az elvándorlás.
Nincs egyedül. Tornanádaskán 370 319 forint, Bódvalenkén 442 860 forint, Gadnán 484 269 forint volt az egy főre jutó éves jövedelem tavaly. Bódvalenke azért ismerősen csenghet: a házfalakat díszítő roma freskók miatt vált ismertté országosan, csak ez a kulturális siker eddig nem hozott érdemi elmozdulást a helyiek anyagi helyzetében.
A Cserehát térségében a gyenge közlekedési kapcsolatok, a kevés helyi munkahely és a tartós gazdasági lemaradás nem új keletű probléma – de a TEIR adatai évről évre pontosan megmutatják, mekkora a szakadék a vármegyén belül is. Miközben Keresztéte és Tornakápolna statisztikailag az ország élmezőnyében landol néhány jól kereső lakos miatt, Borsod más falvaiban a közfoglalkoztatás, az alkalmi munka és a szociális támogatások jelentik a megélhetés gerincét.
A két véglet ugyanabból az adatsorból származik, és ugyanaz a tanulság mindkettőre: az egy főre jutó jövedelem önmagában félrevezető mutató egy pár tucat, illetve néhány száz lakosú településnél. Nagyobb, több ezres lélekszámú városoknál – mondjuk egy Miskolcnál vagy egy Kazincbarcikánál – ez a torzítás nem jelentkezik ilyen élesen, mert ott már nem egy-két adófizető húzza fel vagy nyomja le az átlagot, hanem valóban a lakosság szélesebb rétegének jövedelmi helyzete tükröződik a számokban.
A tíz legmagasabb egy főre jutó jövedelmű magyar település (2024, TEIR)
- Keresztéte (Borsod-Abaúj-Zemplén) – 6 693 108 Ft
- Tornakápolna (Borsod-Abaúj-Zemplén) – 6 048 944 Ft
- Kékkút (Veszprém) – 5 416 705 Ft
- Telki (Pest) – 5 145 660 Ft
- Üröm (Pest) – 5 013 890 Ft
- Budajenő (Pest) – 4 969 159 Ft
- Herceghalom (Pest) – 4 963 470 Ft
- Paks (Tolna) – 4 885 203 Ft
- Diósd (Pest) – 4 786 161 Ft
- Nagykovácsi (Pest) – 4 650 439 Ft
Forrás: Pénzcentrum Fotó: Wikipedia
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
