A Borsod24 nemrég egy 1,1 milliárd forintos állami támogatással megvalósult tokaji étteremről tudósított, de ezúttal ennél is különösebb finanszírozás nyomaira bukkantunk a kisvárosban: az Arany Sas Fogadó fejlesztésének 3,5 milliárdos költségéből mindössze hat és fél millió forintot kellett saját forrásból előteremtenie a beruházónak. Ráadásul a projekt központi elemének ígért Vízmúzeum a hivatalos befejezési határidő lejárta után sem nyílt meg.
A Borsod24 nem először foglalkozik a furcsa tokaji fejlesztésekkel. A 24.hu-val készített közös cikkben tavaly tavasszal arról írtunk, hogyan válik NER-fészekké a történelmi belváros.
A Galuschka Bistro & Garden esetéről külön is beszámoltunk, akkor az 1,1 milliárd forintos állami támogatása még egészen meghökkentőnek tűnt. Az egykori városi óvodából kialakított prémium étterem teljes beruházási költsége meghaladta az 1,8 milliárd forintot, amelynek hatvan százalékát állami forrásból fedezték. Cikkünk megszületésekor minden szakértő egyetértett: ez az arány nagyon nehezen értelmezhető a helyi vendéglátóhelyek lehetőségeihez és beruházási költségeihez képest. (Egy közeli étterem például mindössze néhány tízmillió forintból újult meg az elmúlt években, igaz, az több évtizede működik a város főterén.)
A nemrég megnyitott Arany Sas Fogadónál azonban még a Galuschka támogatási konstrukciójára is sikerült rálicitálni.
Tokaj polgármestere szerint minden forint jó helyre került
A hivatalos tájékoztató szerint az épületet felújító vállalkozás 3 493 447 825 forint vissza nem térítendő támogatást kapott az egykori fogadó fejlesztésére. A projekt teljes költsége kereken 3,5 milliárd forint, a támogatási intenzitás pedig egészen pontosan 99,812795 százalék. A dokumentum a beruházás befejezési időpontjaként 2026. június 30-át jelöli meg.
A százalékok mögé nézve válik igazán döbbenetessé a konstrukció. A teljes beruházási összeg és a támogatás különbsége mindössze 6 552 175 forint. Ennyi volt tehát az az összeg, amelyet a beruházónak saját forrásként kellett hozzátennie a 3,5 milliárdos fejlesztéshez. Másképpen fogalmazva: a projekt minden ezer forintjából körülbelül 998 forintot az állam, vagyis végső soron az adófizetők álltak, a beruházó pedig kevesebb mint két forintot tett hozzá. Még egyszerűbben: minden egyes saját forint mellé több mint 533 forint közpénz érkezett.
Önmagában a magas támogatási arány természetesen nem bizonyít szabálytalanságot. A 99,8 százalékos közfinanszírozás azonban olyan szélsőséges konstrukció, amelynél jogosan merül fel a kérdés: mekkora üzleti kockázatot vállalt valójában a magánbefektető, és a több mint 3,49 milliárd forintért pontosan milyen, a nyilvánosság számára hozzáférhető szolgáltatást kapott Tokaj?
A 24.hu oknyomozó riportjának illusztrációja a NER-fészekké vált történelmi belvárosról
A hivatalos projektleírás szerint az Arany Sas nem pusztán egy műemlék ingatlan esztétikai helyreállítására kapta a támogatást. Az épületnek a tokaji kulturális élet aktív szervező- és bemutatóhelyévé kell válnia, a fejlesztés központi elemeként pedig egy víz tematikájú, élményalapú kiállítást ígértek. Emellett rendezvénytér, vendéglátóhely, reneszánsz kert és ajándéksarok kialakítását vállalták.
A valóság egyelőre árnyaltabb.
Az Arany Sas nemrég valóban megnyitotta kapuit. Elkészült a látványos belső udvar, működik a Reneszánsz Szalon, a Csííz nevű melegszendvicsbár (amerikai stílusú toastokkal), használhatók a rendezvényterek (milliós bérleti díjért bárki igénybe veheti), és látogatható a gondosan kialakított reneszánsz kert. A felújítás minőségét és az udvar szépségét aligha lehet vitatni.
A beruházás fő attrakciójaként beharangozott interaktív Vízmúzeum azonban cikkünk készítésekor még nem fogadott látogatókat. Ezt már nemcsak a Borsod24 helyszíni tapasztalata mutatja, hanem az Arany Sas saját honlapja is, amely a kiállításról azt írja, hogy az a közeljövőben nyílik meg. A támogatási dokumentumban szereplő 2026. június 30-i befejezési dátum eközben már elmúlt. Az intézmény jelenleg hetente négy napon tart nyitva, szerdán és csütörtökön 11:30 és 17:30 között látogatható, pénteken és szombaton 12 és 22 óra között érdemes felkeresni. Vasárnap, hétfőn és kedden azonban nem fogad látogatókat.
Így készült a három és fél milliárdos beruházás
A helyszínen szerzett tapasztalataink szerint egy szépen helyreállított épület és egy kifejezetten igényes udvar várja a vendégeket, a fejlesztés egyik legfontosabb tartalmi eleme azonban még nincs kész. Ez azért lényeges, mert 3,5 milliárd forint közpénzből nem csupán szép vakolatot, rendezvényhelyszínt, koktélokat és melegszendvicseket ígértek, hanem egy egész évben látogatható kulturális és turisztikai attrakciót is.
Az Arany Sas Fogadó Kft.-t 2023. április 4-én alapították. A társaság tulajdonosa jelenleg a Hungarian Entertainments Zrt., ügyvezetője pedig Kreinbacher József, a „pezsgőkirályként” emlegetett milliárdos vállalkozó, az egyik leggazdagabb magyar. A projektcég fő tevékenysége érdekességképpen múzeumi, gyűjteményi tevékenység.
A történet további érdekes eleme, hogy a műemlék épület felújítására kiírt közbeszerzést a Fodor Építőipari Zrt. és az Euro Generál Zrt. konzorciuma nyerte el, közel 1,97 milliárd forintos vállalási árral. Előbbi vállalat tulajdonosa a 100 leggazdagabb magyar között található Paár Attila, illetve a névadó Fodor Géza Szabolcs. A munkák között szerepelt a teljes külső és belső rekonstrukció, a tetőszerkezet cseréje, a rendezvény- és vendéglátóterek, valamint a reneszánsz kert kialakítása.
A kivitelezési szerződés és a teljes támogatási összeg között így több mint másfél milliárd forintos különbség mutatkozik. Ez természetesen tartalmazhatta a kiállítás kialakítását, a technikai eszközöket, a berendezést, a tervezést, a projektmenedzsmentet és más költségeket is. A nyilvánosság szempontjából mégis alapvető lenne egy részletes költségkimutatás: pontosan mire ment el a csaknem 3,5 milliárd forint, és ebből mennyit fordítottak a még mindig nem látogatható Vízmúzeumra?
A közösségi tér weboldalának internetes oldalán ilyen képek fogadják a látogatót (fent), illetve így néz ki a helyszín a valóságban (lent)
Az Arany Sas nem elszigetelt beruházás. Tokaj önkormányzata több mint 3,8 milliárd forintot kapott a belváros fejlesztésére, az Arany Sas Fogadó Kft. közel 3,5 milliárdot, a Főtér Investment Kft. pedig újabb 3,49 milliárdot. Ehhez adódik többek között az 1,1 milliárdos Galuschka-projekt és a Tokaji Írótábor Egyesület 750 millió forintos támogatása.
A tágabb Tokaj–Zemplén Térség Fejlesztési Program mérete még ennél is jóval nagyobb. A kormány eredetileg 149,516 milliárd forintos keretet hagyott jóvá a régió 2020 és 2024 közötti fejlesztésére – ebbe a tokaji belváros rekonstrukciója nem, de a hegyaljai utak, turisztikai attrakciók és számos térségi beruházás beletartozott. Megjegyzendő: a gigantikus összegből a Borsod24 információi szerint csak nagyjából 30 milliárd érkezett meg 2022-ig, utána elapadtak a források. (Éppen ez volt az egyik oka annak, hogy a térség felemelésével korábban megbízott Wáberer György a választások előtt látványosan és hangosan kritizálni kezdte az előző kormányt.)
A pénz nagyságrendjével tehát nem volt probléma, bőven érkeztek források Tokajba és környékére. A kérdés inkább az, hogy a sok tízmilliárd forint nyomán létrejött épületek valóban megtelnek-e élettel, vagy Tokaj főutcája elegáns, de csak korlátozottan működő bemutatóteremmé válik.
Az Arany Sas udvara szép, a műemlék megmenekült, és az sem mellékes, hogy egy évtizedekig pusztuló – egy hosszú időszakban szociális otthonként is működő – épület végre újra látogatható. Csakhogy amikor egy magántulajdonú ingatlan felújítását 99,8 százalékban az állam finanszírozza, a közérdek nem merülhet ki abban, hogy a falak új vakolatot kaptak.
Költői a kérdés, hogy a köz vagy a pezsgőkirály járt-e jól a gigantikus támogatással
Tudni kellene, hány munkahelyet teremtett a beruházás, évente hány látogatóval számolnak, mikor nyílik meg a Vízmúzeum, milyen áron lesz látogatható, mekkora bevételt várnak a rendezvény- és vendéglátóhelyektől, illetve milyen kötelezettségeket vállalt a kedvezményezett az épület hosszú távú működtetésére. Az is fontos kérdés, hogy folyósították-e már a teljes támogatási összeget, és jár-e bármilyen következménnyel, ha a projekt központi eleme a vállalt befejezési dátum után sem üzemel.
Posta György korábbi polgármester többször beszélt arról, hogy a fejlesztések nyomán Tokaj belvárosa valóságos „ékszerdobozzá” válik, és a település központjának megújulása hozzá járul majd turizmus felfutásához és a fiatalok elvándorlásának megállításához.
Az Arany Sas valóban fényesebb lett. Csakhogy egy közpénzből szinte teljes egészében megtöltött ékszerdoboznál joggal szeretnék látni az adófizetők azt is, mi van benne. Mert ha a gyönyörű épületek üresen állnak, a kiállítások nem készülnek el, az ajtók pedig a hét jelentős részében zárva maradnak, akkor előbb-utóbb fel kell tenni a kérdést: ki kíváncsi egy üres ékszerdobozra?
A Borsod24 megkérdezett néhány, a megyében élő vállalkozót, hogy amennyiben egy forintért megvehetnék a frissen felújított Arany Sast, elfogadnák-e úgy az ingatlant, hogy közben több éves működtetést vállalnának. A válasz egységesen az volt, hogy jelenleg nem látnak perspektívát egy ilyen épület üzemeltetésében, még akkor sem, ha a világörökségi helyszín kellős közepén fekszik.
Az Arany Sas pár évtizeddel korábban és ma
*
A cikkben felvetődő kérdéseket eljuttattuk az Arany Sas Fogadó Kft.-nek, a Magyar Turisztikai ügynökségnek és Tokaj polgármesterének is. Amint választ kapunk megkereséseinkre, tájékoztatjuk olvasóinkat.
Fotó: Arany Sas, 24.hu, Borsod24, Forbes, Index
*
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
