Újabb szintet lépett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) körüli éles társadalmi vita. Bár az illetékes minisztérium nemrég elrendelte a generátorok teljes kapacitású működését, az aszálykároktól szenvedő gazdálkodók egy része a rendszer azonnali leállítását vagy külső átvilágítását követeli. A termelők meggyőződése szerint a technológia hozzájárul a csapadék elmaradásához, miközben a tudományos kutatások határozottan cáfolják ezt az összefüggést. A berendezéseket kezelők eközben halálos fenyegetéseket kapnak.
Az Agrárágazaton megjelent írás szerint a gazdák egyre hangosabb csoportja úgy véli, a mezőgazdaságra jelenleg nem a jégverés, hanem a százmilliárdos veszteségeket okozó vízhiány jelenti a legnagyobb veszélyt. Sok érintett saját megfigyeléseire alapozva azt állítja, hogy a JÉGER ezüst-jodidos generátorainak beindítása után a zivatarfelhők látványosan szétesnek, a csapadék elkerüli a földjeiket, vagy máshol hullik le.
Ezt a jelenséget a nemzetközi szakirodalom „esőlopásként” (cloud stealing) is említi, mint visszatérő elméletet.
A tiltakozó agrárszakemberek elismerik, hogy egyelőre nincsenek megdönthetetlen bizonyítékaik, éppen ezért követelik, hogy független hazai és nemzetközi szakértők vizsgálják meg a 93 ezer négyzetkilométeres, teljes országot lefedő hálózat éghajlati hatásait. Érvelésük szerint a technológiát korábban csak jóval kisebb térségekben tesztelték, így egy ekkora léptékű alkalmazásról kevés a valós tapasztalat.
A feszültség már odáig fajult, hogy az állomáskezelőket súlyos inzultusok érték, és a napokban egy újabb kezelő kérte felmentését a feladatai alól fenyegetésekre hivatkozva.
A jelenlegi hazai és külföldi tudományos konszenzus egyértelműen a JÉGER-rendszer mellett áll, két független hazai vizsgálat is megerősítette, hogy a technológia kizárólag a jégszemek méretét csökkenti, de nem befolyásolja a lehulló csapadék mennyiségét, nem szünteti meg az esőt, és nem módosítja a viharok útvonalát. Emellett a kibocsátott ezüst-jodid mennyisége elenyésző, sem a talajban, sem a talajvízben nem mutat ki jelentős felhalmozódást, sőt, aszályos időszakokban a rendszer eleve alig üzemel, hiszen nincsenek olyan zivatarfelhők, amelyek jégveszélyt hordoznának.
Nemzetközi szinten az Amerikai Egyesült Államok Kormányzati Elszámoltatási Hivatala 2024-es jelentése szintén úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi alkalmazási szint mellett nem ismertek jelentős környezeti kockázatok, bár megjegyzik, hogy még nagyobb területek esetében indokoltak lehetnek a további kutatások.
Kép: Sóki Tamás / MTI
Ha fontosnak tartja a független helyi újságírást, most duplán segíthet. Az Aspektus+ programnak köszönhetően minden felajánlott forint mellé még egy érkezik. Itt támogathatja a Borsod24 adománygyűjtését.
