Olyan rétisasfészket találtak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Tisza mentén, amelyhez végül fel sem mertek mászni: a több mint két méter széles és négy és fél–öt méter magas építmény annyira nehéz, hogy a tartó fa ágai bármikor leszakadhatnának alatta.
A rétisas (Haliaeetus albicilla) amúgy sem szerény méretű fészkeket rak. Hazánk legnagyobb költő ragadozó madara jellemzően 25–30 méter magasan, termetes, őshonos fákon épít, az átlagos fészek nagyjából másfél méter átmérőjű és ugyanennyire magas. Mivel a madarak évről évre új ágakkal toldják meg a régit, egy-egy fészek évtizedek alatt valóságos várrá hízhat. A szakirodalom eddig a három méter magasat tartotta a legnagyobbnak – a most talált tiszai fészek ezt is jócskán túlszárnyalta.
Ilyen méretet az európai szakirodalom is csak elméleti felső határként tart számon: a kutatók eddig úgy tudták, ekkora terhet egy faág már fizikailag nem bír el. A fészekben lapuló fiókák gyűrűzését épp ezért idén kihagyták. A megközelítés jó eséllyel az egész fészek leborulásához vezetett volna, ezt a kockázatot pedig nem vállalták.
A dél-borsodi tájegységben másfelől rendben lezárult a szezon. A gyűrűzés április első hetében kezdődött, és május közepéig tartott; a fészkeket előbb drónnal ellenőrzik, és csak akkor jelölik meg a fiókákat, ha azok elég fejlettek, a feljutás pedig biztonságosan megoldható. A kicsik lábára kerülő alumíniumgyűrű számkódja távcsővel, jókora távolságból is leolvasható. Idén kilenc fióka kapott ilyen gyűrűt, fészkenként jellemzően kettő.
A jelölésnek megvan a maga haszna: ennek nyomán derül ki, merre vándorolnak és hol táplálkoznak a madarak. A tájegységben több mint egy évtizede gyűrűzik a rétisasokat, az itt megjelölt példányokat főként a Hortobágyon sikerült viszontlátni, jellemzően télen, amikor nagyobb csapatokba verődve keresik a táplálékot. A legmesszebbre jutott egyed a szlovákiai Terebes (Trebišov) határában került elő – sajnos már elpusztulva, áramütés következtében. Ez utóbbi nem egyedi tragédia. A nagy testű madarakra országszerte az elektromos vezetékek jelentik az egyik legnagyobb veszélyt, mivel szívesen ülnek ki a tartóoszlopokra, hatalmas szárnyaikkal pedig könnyen összeérintik a vezetékeket.
A rétisas Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint; hazai állománya az elmúlt évtizedek szigorú védelmének köszönhetően lassan gyarapszik.
A megközelíthetetlen tiszai óriásfészek lakói tehát idén gyűrű nélkül maradtak – cserébe viszont háborítatlanul nőhetnek fel.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
