Barnamedvét észleltek a hétvégén az Aggteleki Nemzeti Park területén, méghozzá két különböző helyen is.
A park vezetősége hétfő esti közleményében arról számolt be, hogy május 31-én a védett terület északi részén, Szögliget és Bódvaszilas között húzódó erdőben, majd június 1-jén a déli oldalon, Égerszög külterületén került szem elé a ragadozó. A két észlelés között eltelt rövid idő alapján nem zárható ki, hogy mindkét alkalommal ugyanaz az állat tűnt fel, de az sem, hogy két különböző példányról van szó.
A körülmények szerint Szögliget térségében az éjszakai órákban vagy nem sokkal azután járhatott a medve, az égerszögi észlelés pedig éjfél után történt. Az előbbi helyszínen egy kiránduló látta meg az állatot, az utóbbinál pedig a nemzeti park természetvédelmi őrszolgálatának egyik munkatársa. A medve vagy medvék további mozgásáról egyelőre nincs információ. Égerszög környékén ugyanakkor nem ez az első idei eset: a vadkamera már május 9-én rögzítette egy barnamedve jelenlétét a térségben.
Az észlelések nem előzmény nélküliek, a barnamedvével kapcsolatos bejelentések száma az utóbbi időben általában is megszaporodott Észak-Magyarországon. Ez nem meglepő, ha a faj elterjedését nézzük: az európai barnamedve egykor jóformán mindenütt jelen volt, mára azonban főként a magasabb hegységekbe szorult vissza. Az erdélyi Kárpátokban máig számottevő az állomány, és stabil populációk élnek a szlovákiai hegyekben is, többek között az Alacsony- és a Magas-Tátrában, a Fátrában, valamint a Szlovák-paradicsomban. Ez utóbbi közvetlenül határos a Szlovák-karszttal, amely az Aggteleki-hegységgel egyetlen földrajzi egységet alkot – így a határ menti vándorlás természetes módon hozhat medvét magyar oldalra.
A nemzeti park a figyelmeztetés mellett azt is összefoglalta, hogyan érdemes viselkedni egy esetleges találkozás esetén. A legfontosabb tanács, hogy az ember lassan, csendben hátráljon ki azon az úton, amelyen érkezett, és minél nagyobb ívben kerülje ki az állatot, lehetőleg úgy, hogy a medve észre se vegye. Amíg a ragadozó nem figyelt fel a jelenlétére, nem szabad zajt csapni, kiabálni vagy csapkodni, mert ezt akár támadásnak is veheti. A menekülési útvonalát nem szabad elzárni, helyet kell hagyni neki, és semmiképp sem ajánlott megközelíteni vagy hátat fordítani neki, még akkor sem, ha békésnek tűnik. Elfutni szintén értelmetlen és veszélyes, hiszen a medve akár 40 kilométeres óránkénti sebességre is képes. Ha az állat már észrevette az embert, érdemes lassan a fej fölé emelni a kezet, halkan beszélni, énekelni vagy fütyülni, hogy a medve emberként azonosítsa a közeledőt; ha pedig felfigyelt rá, de nem érdeklődik iránta, akkor lassan, óvatosan ki kell hátrálni a látóteréből.
Érdemes tudni, hogy a barnamedve (Ursus arctos) Magyarországon fokozottan védett faj, amelynek természetvédelmi értéke 250 ezer forint. A védett állatok zavarása, károsítása, kínzása vagy elpusztítása tilos, a fokozottan védett fajok károsítása és elpusztítása pedig bűncselekménynek minősül.
Képünk illusztráció, forrása: Pexels
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
