Az új miniszterelnök előbb élő videóban mutatta be a Karmelitát, majd külön felvételeken a Budai Várban felépített minisztériumi komplexumot, amelynek összköltsége Vitézy Dávid szerint megközelíti az ezermilliárd forintot. A bejárás nyomán nemcsak a luxuskivitel részletei váltak ismertté, hanem az is, hogy a korábbi kormány egyes minisztériumaiban az átadás előtt iratmegsemmisítés folyt.
Magyar Péter miniszterelnök hétfő este a Karmelita kolostornál kezdte meg a Budai Vár egykori kormányzati épületeinek nyilvános szemléjét. Az élő közvetítésben elkísérte több leendő minisztere – Orbán Anita, Pósfai Gábor, Ruff Bálint és Vitézy Dávid –, valamint Velkey György László, a Tisza Párt frakcióvezető-helyettese.
A hétfő esti élő videóban a stáb bejárta Orbán Viktor és Semjén Zsolt egykori dolgozószobáit és lakrészét, a kormányüléseknek helyet adó nagytermet, a miniszterelnöki titkárságot, a Tisza Istvánról és Tisza Kálmánról elnevezett Tisza-termet, valamint a háromszintes könyvtárat. Magyar Péter kijelentette: a Tisza-kormány nem fog a Karmelitában ülésezni, és a miniszterelnök sem onnan fog dolgozni, hanem Pestről.
A bejárás során a színházteremben láttunk egy orgonát is. Magyar szóvá tette a kölcsönzött múzeumi festmények sorát – Baross, Széchenyi, Tisza, Batthyány, Andrássy, Zrínyi portréi díszítik a falakat –, és megemlítette, hogy a Karmelitában rendszeres kulturális koncertsorozatot is tartottak.
A bejáráson Magyar azt is közölte: eljutottak hozzá olyan információk, hogy a korábbi felszólítások ellenére folytatódik az iratmegsemmisítés egyes minisztériumokban, és a távozó miniszterek az utolsó pillanatban pénzügyi kötelezettségeket is vállaltak, ezért a még regnáló minisztereket arra utasította, este 10-ig küldjék el neki beszámolójukat erről.
A Karmelita-bejárás után az éjszakai órákban Magyar fotókat tett közzé a szomszédos Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Belügyminisztérium épületeiből, kedden pedig a Kabinetirodáról több mint tizennégy perces videót is nyilvánosságra hoztak. Ez az épület a nyilvánosság előtt mindeddig teljesen zárt volt – belső fényképek és videók készítése tilos volt. Magyar Péter stábja volt az első, amely kamerával dokumentálhatta a belső tereket.
A Dísz téren álló épület homlokzata a nyolcvan éve lebontott Vöröskereszt-székházét idézi, valójában azonban 2021 és 2025 között emelték, a homlokzat mögött szinte kizárólag kortárs megoldásokkal. A felvételeken márványpadlós, márványasztal köré rendezett szivarszoba látható, amelynek lámpái belépéskor automatikusan gyulladnak fel. Magyar ironikusan jegyezte meg: „Mindenhova kell egy jó szivarszoba, főleg közpénzen.” A bejárás során előkerült Rogán Antal egy korábbi interjúból vett részlete, amelyben a volt propagandaminiszter azzal magyarázta szerénységét, hogy parasztgyerek, és ezért nem tud urizálni. Magyar kommentárja rövid volt: „Még jó, hogy nem tudott. Mi lett volna, ha tudott volna?”
Az épület tetején körpanorámás kilátóterasz, alatta étterem található páratlan rálátással a városra. A kabinetfőnök irodájából szintén hatalmas terasz nyílik, a falakat műkincsek díszítik. A lépcsőházi korlátok aranyszínűek, a tárgyalók hangszigetelt üvegfalúak, a világítás mozgásérzékelőre van kötve. „Ilyeneket kórházakban biztosan nem lehet látni, ott ugyanis a WC-papír és a fertőtlenítőszer is hiánycikk” – mutatott rá Magyar Péter az ellentmondásra. „Döbbenetes, hogy ebből az épületből egyetlen kép vagy videó nem szivárgott ki. Nem volt egyetlen munkatárs sem, aki azt mondta volna, hogy ez sok” – tette hozzá.
Vitézy Dávid, aki a Kabinetiroda bejárásán is jelen volt, a várbeli beruházások összes költségét közel ezermilliárd forintra becsülte, és kemény kritikát fogalmazott meg: „Esztétikusan néz ki, de valójában zárójelbe teszi a valódi műemlékeket. Aki csak ránéz, nem tudja megítélni, mi a valódi és mi a mű – összemosódik a kettő. Ezek vasbetonból épített álműemlékek. Egy díszlet.”
A Belügyminisztérium Szentháromság téri épülete szintén új építésű: teljes homlokzata 2018 és 2022 között készült el. Vitézy Facebook-bejegyzésében a beruházásokat az ország párhuzamos valóságaival szembesítette: Lázár János pénzhiányra hivatkozva leállította az ötven éves HÉV-kocsik cseréjét és a vasútállomások felújítását, a kórházakban „zsírra szállt por”, az elvont gépjárműadó és szolidaritási adó „végül ilyen palotákban kötött ki”. Mindeközben az eredeti, valódi műemléki belvárosi Belügyminisztérium épületét arab befektetőknek adták el. „Sok százmilliárd forint ment el egy olyan álomra, amiről soha senki nem kérdezte meg a magyar embereket” – írta.
A bejárás során Magyar Péter egy hatalmas szemeteszsákot is talált, amelyből iratok maradványai álltak ki – újabb jelét annak, hogy az átadás előtt dokumentumok megsemmisítésére kerülhetett sor. A Belügyminisztériumról Magyar külön videót ígért, amelyet a „még ennél is megdöbbentőbb” jelzővel harangozott be.
Gábor György filozófus és vallástudós a Karmelita-bejárás nyomán tett közzé egy elemzést.
Gábor Györgyöt a bejáráson sem a panoráma, sem a festmények, sem a kolostorfalak nem döbbentette meg leginkább – hanem az orgona a miniszterelnök hivatalában.
A Karmelita szerinte nem egy iroda, hanem politikai önszentély. Orgona, kölcsönzött történeti festmények, háromszintes könyvtár, Beethoven-terem, kolostorfalak, kulturális koncertsorozat – mindez együtt nem munkahely, hanem berendezett világkép. A hatalom itt adminisztráció helyett gondviselésként kíván megmutatkozni.
Egy miniszterelnöki hivatalban az orgona soha nem pusztán hangszer – érvel a vallástudós. Nem írnak alá rajta rendeleteket, nem tárolnak benne iratokat – de amikor megszólal, az egész épület úgy tesz, mintha a kormányhatározatoknak is lenne pedálpontjuk. Bach jó ellenpont: nála az orgona intellektuális és teológiai univerzum, rend, szerkezet, hit és mesterség egyszerre. A Karmelita orgonája ezzel szemben azt próbálja elhitetni, hogy ahol kellően ünnepélyes a hangzás, ott bizonyára értelem is van. Bachnál a basszus hordozza a világot. A Karmelitában a basszus inkább elfedi, hogy mi hiányzik alóla.
Ugyanezt jelenti a háromszintes könyvtár, a falra vezényelt múzeumi festmények sora és a kolostor szakrális patinája is. A könyv mint háttér, a műveltség mint enteriőr, a történelem mint biodíszlet. A múzeumban Baross és Széchenyi még vitára, értelmezésre várt. A Karmelitában némává tett bálványok lettek belőlük, egyetlen feladattal: kellő aranykeretben úgy tenni, mintha helyeselnének.
Ez a reprezentáció igazi komikuma Gábor szerint: minél inkább akarja bizonyítani magáról, hogy nem puszta hatalom, annál inkább elárulja, hogy éppen az. Aki valóban biztos a saját legitimitásában, annak nem kell orgonával rásegítenie. A Karmelita azért kellett, mert a hatalomnak szüksége volt egy hangszerre, amely eljátssza helyette a transzcendenciát. Civitas Dei-light: földi város, mennyei hangosítással.
Adója 1%-a most a független helyi újságírás fennmaradását jelentheti. Támogassa kiadónkat, az Esélyegyenlőség és Fenntarthatóság Egyesületet, melynek adószáma 19315333-2-05.
