Magyar Péter leendő miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, dr. Görög Mártát kéri fel igazságügyi miniszternek. A döntést az előzte meg, hogy az eredetileg kijelölt jelölt, Melléthei-Barna Márton csütörtökön visszalépett a pozíciótól.
Melléthei-Barna a Tisza Párt jogi igazgatója, ügyvéd, négy gyermek apja, akit Magyar Péter azzal bízott volna meg, hogy felügyelje a jogállam és a jogbiztonság helyreállítását, valamint az Magyarországnak járó uniós források visszaszerzéséhez szükséges jogi keretek kialakítását. A jelölés azonban már a bejelentésétől kezdve élénk visszhangot váltott ki: Melléthei-Barna ugyanis nemcsak évfolyamtársa és barátja a leendő miniszterelnöknek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karáról, hanem 2025 szeptembere óta a sógora is – feleségül vette Magyar Péter húgát.
A jogász csütörtöki közleményében azzal indokolta visszalépését, hogy a Tisza Párt a választásokon hatalmas felhatalmazást kapott, ebből viszont az következik, hogy a jogállam helyreállítása és az igazságtétel mögé minél szélesebb társadalmi konszenzust kell felépíteni, nem megbontani. Ezt a célt a miniszterelnökkel fennálló szoros személyes kapcsolata nem segíti, sőt, árnyékot vethet az egész folyamatra. Mint fogalmazott: nem személyes ambíció vezette, amikor elvállalta a felkérést, és nem pozíciót keresett – az elmúlt két évben a rendszerváltás ügyének szentelte magát. Egy nappal később a VálaszOnline-nak adott interjújában ezt azzal egészítette ki, hogy visszalépésével azt szerette volna elérni, hogy a Tisza-kormány teljesen tiszta lappal indulhasson, és a nepotizmus látszata se tapadhassék hozzá. Hangsúlyozta: az igazságügyi tárca nem kegy lett volna, hanem – saját szavaival – „kőkemény szolgálat”, a leendő kormány egyik legnehezebb feladata.
Magyar Péter a visszalépés hírét videóüzenetben kommentálta, amelyben elismerte, hogy a helyzet neki is komoly dilemmát okozott, és megértőnek mutatkozott azokkal szemben, akik aggályokat fogalmaztak meg egy kormánytag és a miniszterelnök közötti rokoni kapcsolat kapcsán. Átláthatóságot és szigorú összeférhetetlenségi szabályokat ígért a kormány egészére nézve. Melléthei-Barna döntését ugyanakkor tiszteletteljes szavakkal méltatta: szerinte sógora fantasztikus igazságügyi miniszter lett volna, munkájára és hazaszeretetére pedig továbbra is számít – immár országgyűlési képviselőként.
A megüresedett helyre Magyar gyorsan talált új jelöltet. Görög Mártát a leendő miniszterelnök a magyar jogász szakma „koronázatlan királynőjeként” mutatta be, kiemelve több mint negyedszázados akadémiai, szakmai és közéleti munkásságát. Görög a Magyar Jogász Egylet Elnökségének és a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja, emellett a Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Kollégiumát is vezeti. Miniszterként kiemelt feladata lesz a jogalkotás szakmai színvonalának helyreállítása, az átlátható törvényalkotási eljárások megteremtése, az érdemi előzetes egyeztetések visszaállítása, valamint a független ellenőrző intézmények politikai befolyástól mentes működésének biztosítása. Szintén az ő hatáskörébe tartozna majd azoknak a jogi feltételeknek a megteremtése, amelyek lehetővé tennék a Magyarországnak járó uniós támogatások felszabadítását.
Görög Márta Kiskunfélegyházán nőtt fel, emelt szintű német-orosz tagozaton érettségizett, majd Szegeden szerzett jogi diplomát 1998-ban. Pályáját ügyvédjelöltként kezdte, 2001-től oktat a Szegedi Tudományegyetemen, ahol fokozatosan jutott el a tanársegédi státustól az intézetvezető egyetemi tanári pozícióig. 2016 óta a Civilisztikai Tudományok Intézetét vezeti, és 2003 óta tölt be folyamatosan vezető beosztást az intézménynél. Tudományos elismerései között szerepel a Moór Gyula-díj, a Magyar Arany Érdemkereszt és az MTA Bolyai-emléklap.
Önmagát logikusan, lépésről lépésre haladó emberként jellemzi, aki addig járatja az agyát egy problémán, amíg a végére nem jut. A polgárjog felé is részben ezért fordult – mert ott, mint mondja, sokkal több a felfedezni és megoldani való. Az anyja gyermekkorában elhintett mondása – „olyan nincs, hogy lehetetlen, csak tehetetlen” – saját bevallása szerint máig meghatározza a gondolkodásmódját. Egykori kollégái és hallgatói keménynek, következetesnek és határozottnak írják le, aki pontosan megmondja, mit vár el, és azt következetesen számon is kéri. Hatalmas munkabírásáról és az átláthatóság iránti elkötelezettségéről egyaránt ismert a szegedi jogi karon.
Fotó: Szegeder.hu
Adója 1%-a most a független helyi újságírás fennmaradását jelentheti. Támogassa kiadónkat, az Esélyegyenlőség és Fenntarthatóság Egyesületet, melynek adószáma 19315333-2-05.
