Kedden kihirdette következő évadát a Miskolci Nemzeti Színház: a 2026–2027-es szezonban is a műfaji sokszínűség és az erős alkotói víziók határozzák meg a teátrum arculatát, amelyben klasszikus és kortárs művek, operától balettig, bohózattól mély társadalomkritikáig szinte minden megtalálható.
A Nagyszínpadon az évad nyitóelőadása Móricz Zsigmond Sárarany című regényének színpadi adaptációja lesz Szőcs Artur rendezésében, amely a zsellérsorból felemelkedő, fékezhetetlen ambícióval teli Turi Dani történetén keresztül egy shakespeare-i léptékű, nagyszabású kudarc paraszti drámáját viszi színre. Szőcs Artur nevéhez fűződik a következő bemutató is: Osztrovszkij Erdő című vígjátéka egy álmorális, anyagias kisvilág szatirikus ábrázolása, amelyben egy öregedő özvegyasszony pazarolja el örökségét egy fiatalabb férfiért, miközben két vándorszínész képviseli a szabadság és az önkifejezés szellemiségét – a rendező elképzelése szerint szerzett zenével és kórussal maga a jelképes erdő is megelevenedik a színpadon.
Az ünnepi évszak meghatározó produkciója a Miskolci Balett előadásában Csajkovszkij Diótörőjének Kozma Attila által koreografált változata lesz, amelyben Marika karácsonyi álma varázslatos kalandokon, Egérkirályon és Cukorországon át kél életre – a produkcióban a Miskolci Balett mellett a színház zenekara és a Miskolci Bartók Béla Szakgimnázium tánctagozatos növendékei is közreműködnek. Decemberben a zenés színház kedvelői Dés László dallamvilágával kísért musicalt láthatnak: a Valahol Európában Béres Attila rendezésében a második világháború utáni Európa árva, éhező gyerekeinek és az őket befogadó, megvesztegethetetlen öreg zenésznek a történetét meséli el hűségről, emberségről és összetartozásról.
A következő év elején operabemutatóval készül a teátrum: Francesco Cilea Adriana Lecouvreur-jét Rusznyák Gábor rendezi, Cser Ádám zenei vezetésével. A verizmus e lírai remekműve egy ünnepelt, ám magánéletében sebezhető színésznő sorsán keresztül kutatja a dicsőség és a magány, a művészi szerep és a valódi érzelmek közötti határterületet. A Nagyszínpad évadát tavaszra az egyik legnagyobb londoni sikerdarab, a Ma este megbukunk zárja Keszég László rendezésében: a bohózatban egy kétbalkezes amatőr társulat mutat be egy krimit, és a nézők valóságos színpadi katasztrófák – összedőlő díszlet, elfelejtett szöveg, féltékenyeskedő színészek – fergeteges sorát élvezhetik végig.
A Kamaraszínházban szeptemberben három bemutató is várja a közönséget. A Miskolci Balett Gárdonyi Géza Ida regényéből készít balettet Kozma Attila koreográfiájával: a lélektani szerelmes regény egy apácazárdából kicsapott gazdag lány és egy érzékeny művészlélek-újságíró kezdetben hideg, majd lassan kibontakozó szerelmét mutatja be mozgásszínházi eszközökkel. Szintén szeptemberben kerül a kamaraszínházi közönség elé Ulrich Hub Nyolckor a bárkán című kortárs mesedarabja Kovács Dániel Ambrus rendezésében, amelynek három pingvinje az özönvíz előtt szembesül az elkerülhetetlen morális dilemmával: hárman vannak, de csak két jegy van Noé bárkájára – a humor és érzékenység között egyensúlyozó történet a barátság, a hűség és a lelkiismeret kérdéseit járja körül.
Októberi bemutatóval érkezik Keszég László rendezésében Heinrich Böll Nobel-díjas regényéből Bereményi Géza adaptációja, a Katharina Blum elvesztett tisztessége: az ártatlanul politikai gyanúba keveredő fiatal nő kálváriája a hatalom gépezetéről és a bulvársajtó pusztító erejéről szól, és ma sem veszített aktualitásából. Decemberben Rusznyák Gábor viszi színre Nádas Péter Rémtörténetek című regényének adaptációját, amelynek dunakanyari kis faluban játszódó cselekményében helyiek és pesti nyaralók közösségének finom, mégis feszültségekkel teli szövetén keresztül a hétköznapi gonosz és az egyéni döntések felelőssége kerül a középpontba – ahol maga a rémtörténet nem rendkívüli esemény, hanem a szürke mindennapok szövete. Februárban pedig Ascher Tamás rendezésében kerül sor a Svejk bemutatójára: Hašek regénye a Monarchia groteszk abszurdjain és a rendíthetetlen, örök optimista kisemberen keresztül kínál békaperspektívából társadalomkritikát – sajátos humora szerint a sodródó kisember fontosabb minden hatalmasnál.
A Játékszínben szeptember hozza Yasmina Reza Művészet című darabjának bemutatóját Szabó Máté rendezésében: a világ egyik legtöbbet játszott kortárs vígjátékában egy méregdrága fehér festmény válik három barát közt valódi háborús konfliktus kiváltó okává, amelynek során a hatalmi viszonyok, a lojalitás és az önkép mind megkérdőjeleződik. Februárban Hegymegi Máté rendező – aki ezzel debütál Miskolcon – Tankred Dorst monumentális Merlin, avagy a puszta ország című drámáját állítja színpadra: az Artúr-legenda ezen egyedülálló, húsz századi feldolgozása személyes és történelmi drámákat, humort és nagy költői képeket ötvöz, a mozgásszínház, az élőzene és a próza egyenrangú kifejezőeszközévé téve egymást – Merlin varázsló küldetésétől Parzival próbatételén át egy asztalos különös megbízatásáig, aki kerek, középen lyukas asztalt kell készítsen, amely ráadásul ki is fér a műhely ajtaján. Tavaszra a Játékszín műsorán Heinrich von Kleist Amphitryon-történetének modern feldolgozása, a Deep fake szerepel szintén Szabó Máté rendezésében, Gáspár Ildikó adaptációjában: a kétezer-ötszáz éves mítosz – amelyben Jupiternek álcázott isten csábítja el egy hadvezér feleségét – kortárs keretbe kerül, és a deepfake-korszak identitás- és valóságzavarával olvas egybe, ironikus komédiává formálva a megtévesztés örök emberi tapasztalatát.
A bérletek megújítására május 15. és 30. között van lehetőség, a teljes körű bérletértékesítés pedig június 2-án indul.
Fotók: Éder Vera
Adója 1%-a most a független helyi újságírás fennmaradását jelentheti. Támogassa kiadónkat, az Esélyegyenlőség és Fenntarthatóság Egyesületet, melynek adószáma 19315333-2-05.
