Április 11-e a hazai irodalom egyik legfontosabb ünnepe. Ekkor, József Attila születésének napján tisztelgünk a magyar költészet, annak jeles alkotói és remekei előtt 1964 óta. Az eseményhez országszerte számos kulturális program kapcsolódik, a miskolciak és környéken élők pedig külön kiváltságosnak érezhetik magukat ezen a napon. Lillafüreden született ugyanis az egyik legszebb szerelmes versünk, melyet egy ismeretlen nő ihletett a költő lelkében. Idén lehetőségünk nyílik arra, hogy az Óda születésének színhelyén ünnepeljük költészetünk nagyjait.
Irodalmi estek, könyvbemutatók, költőtalálkozók és versenyek idézik meg a magyar líra legnagyobb alakjait, miközben lehetőséget adnak a kortárs szerzőknek és a fiatalabb generációknak is a bemutatkozásra. Az ünnep az évtizedek során jelentős átalakuláson ment keresztül. A kezdeti, ideológiailag meghatározott hangsúlyok helyett ma már a költészet sokszínűsége és időtálló értékei állnak a középpontban.
A költészet napjához szorosan kapcsolódik Lillafüred is, ahol József Attila 1933 júniusában írta meg az Óda című versét. A költemény egy művészettörténészhez, Marton Mártához kötődik, akit a költő az ott megrendezett íróhéten ismert meg. Bár találkozásuk rövid és visszafogott volt (gyakorlatilag szinte szót sem váltottak egymással), az élmény mégis mély nyomot hagyott az alkotóban.
József Attilát ekkoriban magánéleti és anyagi gondok is terhelték, kapcsolata Szántó Judittal viharosnak bizonyult. Lillafüred azonban átmeneti megnyugvást jelentett számára. A természeti környezet és az új benyomások kiszakították a hétköznapok feszültségéből, ami hozzájárult ahhoz, hogy megszülessen a magyar irodalom egyik legjelentősebb szerelmi verse. A történet szerint Szántó Judit később egy kéziratból tudta meg, hogy a költemény nem hozzá szól – ez a felismerés különösen megrendítő epizódja a vers keletkezéstörténetének.
„Szombaton hazajött Attila. Lillafüredről kaptam ugyan egy lapot, de mikor beállított, nyugtalanul, futtában megölelt, majd öltözködni kezdett. A levett kabátja zsebéből egy kéziratpapíros fehérlett. Kiemeltem, és olvasni kezdtem. Ő felém fordult és azt mondta:
Hiába olvasod, nem hozzád írtam.
Ez volt a szerelmi Óda.
Gyönyörű – mondtam megsemmisülve. Értelek Attila. Ez azt jelenti, hogy nem engem szeretsz. Nem baj, elmész, látod, milyen jó, hogy nem köt össze bennünket semmi más.
Tévedsz – szólt Attila –, nem megyek el. Itt maradok, és végig kell szenvedned azt, amit én szenvedek.”
/Részlet Szántó Judit emlékiratából/
A költő emlékét ma is őrzi a lillafüredi Palotaszálló környéke. A függőkertben, a Szinva-patak vízesése mellett álló, József Attilát ábrázoló egészalakos szobor Varga Éva Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, amelyet a költő születésének 100. évfordulójára, 2005. április 10-én állítottak fel.
Az idei költészet napján ez a helyszín kiemelt hangsúlyt kap. A Lillafüred Alapítvány és a Lillafüredi Palotaszálló szervezésében április 11-én, szombaton 13:30-tól tartják „Az év ódaköltője 2026” pályázat eredményhirdetését a szálloda teraszán. A rendezvényen köszöntőt mond Borda Krisztina, a szálloda ügyvezetője, a pályaműveket pedig Kemény István, Antal Balázs és Zemlényi Attila értékeli. A díjazott alkotásokat Fandl Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze tolmácsolja.
Nyitókép: hellomiskolc.blog.hu
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Borsod24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
