Bronz nyílhegyek és leégett falak: kora vaskori erődítmény pusztulását tárják fel a Bükkben

bronz nyílhegy

Megosztás

Az ELTE BTK Régészeti Intézetének szakemberei újabb leletekkel gazdagodtak egy dél-bükki kora vaskori erődített telep feltárása során. A helyszín nem ismeretlen a kutatók előtt: az elmúlt másfél évtizedben itt fokozatosan rajzolódott ki egy olyan közösség képe, amelyet valamikor a Krisztus előtti 8. században véres támadás söpört el.

A kősánccal körülvett települést valamikor a vaskor hajnalán, a Krisztus előtti 9–8. század fordulóján alapíthatták. Lakói feltehetően egy olyan népcsoporthoz tartoztak, amelynek gyökerei és kapcsolatai egészen a Balkánig nyúltak vissza, miközben tárgyi kultúrájuk a kelet-európai sztyeppei világgal is érintkezett. Ezt támasztják alá az előző évek ásatásainak legérdekesebb leletei: egy sztyeppi típusú bronz zabla, bronz fibula, korai vaseszközök, egy különleges vasnyárspár és üveggyöngyök, amelyek együttesen árulkodnak a közösség összetett kapcsolatrendszeréről.

A település tragikus végére elsőként 2009-ben derült fény, amikor a kutatók jellegzetes kétélű bronz nyílhegyeket azonosítottak a helyszínen. Ez a fegyvertípus a preszkíta korszak sztyeppi sírjaiban fordul elő, így a régészek arra következtettek, hogy a telepet a Krisztus előtti 8. században keletről érkező támadók rohanták meg. A pusztulás mértékét a 2022 és 2024 között végzett ásatások világították meg igazán: több leégett épület maradványai kerültek napvilágra, amelyek egyértelműen erőszakos és hirtelen véget sejtetnek.

A legújabb terepbejárás során kerámiatöredékek és őrlőkövek mellett újabb bronz nyílhegyek is előkerültek. A legkülönlegesebb darabok azonban egy gondosan díszített vastű és egy ritka vasfalera – utóbbi egy díszes fémkorong –, amelyek mindegyike szintén a Krisztus előtti 8. századra datálható.

A régészek a telep tágabb környezetét is bejárták, és felkeresték a közeli Setét-kői kaptárköveket, amelyeket a Bükki Nemzeti Park látogathatóvá tett. Bár a sziklaoldal közelében nem találtak kerámiát vagy más egyértelmű településnyomot, a szakemberek nem zárják ki, hogy a kőfülkéket az erődített telepen élő közösség alakíthatta ki rituális célokra. A Balkánon hasonló sziklafülkéket rendre a kora vaskorhoz kötnek, így a feltételezés korántsem alaptalan.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek